26
éve
Magyar kategória
25
éve
2001 – Meghalt Petress Zsuzsa színésznő, primadonna.
A Fővárosi Operettszínház 1949-ben szerződtette. 1966–68-ban Miskolcon, Győrben, Kaposvárott szerepelt, majd ismét a Fővárosi Operettszínház tagja lett. 1974. után az USA-ban élt. Operettek primadonnaszerepeit, majd musicalszerepeket alakított, főként ezekben tudta megmutatni kiváló jellemábrázoló képességeit. Több lemezt készítettek vele, gyakran vendégszerepelt külföldön. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1974-ben érdemes, 1986-ban kiváló művész kitüntetést kapott. Főbb szerepei többek közt: Euridiké (Offenbach: Orfeusz); Ilonka (Kerekes J.: Állami Áruház); Glavári Hanna (Lehár F.: A víg özvegy); Golde (Bock: Hegedűs a háztetőn). Több mutatása
12
éve
2014 – 83 éves korában meghalt Hacser Józsa, kétszeres Jászai Mari díjas színésznő.
Halálának pontos dátuma nem ismert, magányosan élt siófoki házában, március elején találtak rá holtan.
12
éve
5
éve
2021 – Meghalt Palcsó Sándor, kétszeres Liszt Ferenc-díjas tenor operaénekes.
Kiváló színészi adottságokkal rendelkező, rendkívül sokoldalú művész volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, több mint 70 opera tenorszerepét alakította. A Magyar Rádió hangtárában mintegy 140 opera, operett és népdal felvétele található az ő szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre. Több mutatása
802
éve
1224 – Megszületett Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla király lánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje.
Más néven: Kunigunda. Szent Margit és Boldog Jolán nővére. IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb gyermekeként született. Tizenöt évesen feleségül ment a Piast házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Templomokat, kolostorokat építtetett, köztük nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. Ide vonult vissza Kinga a férje halála után klarissza apácaként. Vagyonát szétosztotta a szegények közt. A kolostor priorisszája lett. 1690-ben avatták boldoggá, 1999-ben szentté. Ünnepe július 24. Több mutatása
700
éve
1326 – Megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki győzelmet aratott a törökök felett.
Egyidejűleg Lengyelország királya is volt. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott. Több mutatása
156
éve
1870 – Megszületett Székely Aladár fényképész, aki többek között Ady Endrét, Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot is fotózta.
Eredeti nevén: született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet a József körúton, majd az Andrássy úton és a Váci utcában is volt műterme. Nevezetesek a 20. század elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. A Nyugat íróit is fotózta, albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, számos mell- és egész alakos képet készített róla, hét eredeti Ady-arcképet tartalmazó albumához Móricz Zsigmond írt előszót. Több mutatása
154
éve
1872 – A Néprajzi Múzeum napja.
A Néprajzi Múzeum első igazgatójává nevezték ki Xántus Jánost. A kinevezés emlékére ez a nap a Néprajzi Múzeum napja.
104
éve