626
éve
Magyar kategória
260
éve
1766 – Megszületett Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.
Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Fazekas Mihály valójában több, mint a Lúdas Matyi költője. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. De ha történetesen nem ő írja a Lúdas Matyit, és Diószegi Sámuellal nem ő írja meg a Füvészkönyvet, nem nagyszámú versével mégis fontos alakja volna a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk. Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőttélete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Ez az élet hatvankét évig tartott: 1766-tól 1828-ig. Ősei vagyontalan katona-nemesek voltak, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok. Apja gyógykovács volt, tehát félig iparos, félig fogorvos. Ő maga a híres debreceni Kollégium növendéke. Irodalom iránt is, természettudomány iránt is korán kezd érdeklődni, mégsem jó tanuló. Hamar izgatni kezdi a kalandos katonaélet, tizenhat évesen felcsap huszárnak. Előbb közlegény, azután sokáig altiszt, hétévi szolgálat után hadnagy, azután főhadnagy. Végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit, az egyik ujját is elveszti egy ütközetben. Az első években lelkesedik ezért a kalandos életért, és formás csatadalokat is ír. De mennél magasabb a rangja, annál tisztábban lát. Meggyűlöli a háborúzást, szinte pacifista lesz. A francia forradalom seregei ellen harcolva már egyre inkább az ellenfelekkel érez együtt. A császárhű lovastisztből republikánus felvilágosodott lesz. Világképe egyre tágabb. Közben két borúsan végződő szerelem keseríti az életét. Romániában táborozván beleszeret egy moldvai parasztlányba, Ruszándába. A boldogan induló szerelmet szétzilálja a történelem: a katonákat áthelyezik, búcsúzni kell mindörökre Ruszándától. Azután Franciaországban éri el a nagy szerelem: Ámeli. Ez sem tart sokáig, menni kell tovább. Ettől az emléktől azonban sohase szabadul. Állítólag Ámeli emléke tartja vissza a nősüléstől. Élete keserű agglegénységben telik majd el. De Ruszánda, majd Ámeli emléke finom hangú szerelmes költővé teszi. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel, és nyugdíjas főhadnagyként érkezik vissza Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt. Világlátottabb volt, mint barátai, és sokat tanult azoknak nagyobb műveltségéből. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála közti esztendőkre esik. Akárcsak barátai, ő is mesterien tud verselni. Őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez, katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Egyes népdal formájú költeménye már a romantika népdalutánzataira, Kisfaludy Károlyra és Czuczorra emlékeztet, néhány évtizeddel őelőttük. De még antik formájú verseiben is a nép élete tűnik fel újra, hangvétele pedig olyan demokratikus, ami már a reformkorra emlékeztet. Ezekben az években írja meg első fogalmazásban a Lúdas Matyit. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen ostoba földesúrral szemben. De azért Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul. Fazekas is tisztában volt irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Fazekas azonban a természetrajz tudósa volt. Saját kis birtokán - amelyet okos gazdálkodással egyre nagyobbított - kísérletezte ki az okszerű gazdálkodást, ott figyelte a növények természetét. És sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. És ha közönségsikere alig-alig volt, mivel a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy ,,könyvből vessenek-arassanak", gyanúsnak tartották a tudományosan megalapozott mezőgazdálkodást, a szakkörök előtt azonnal nagy tekintélyű lett a könyv, még a Helytartótanács is dicsérő okirattal tüntette ki. Fazekas pedig tovább munkálkodott a növénytan tudományának népszerűsítésében. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. S mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Értett az okos gazdálkodáshoz. Így hamarosan ő lett a Kollégium gazdasági vezetője, majd később Debrecen város főpénztárnoka. Közismert volt puritán becsületessége, a város is rábízta a pénzét. Később ő szervezte meg a debreceni ún. ,,polgárkatonaság"-ot, ez városi rendfenntartó alakulat, mai szóval rendőrség volt, melynek ő lett a kapitánya. Magányosságában mindenre ráért. Későbbi éveiben verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Árkádia-pör, amely igen indulatos hangon folyt Kazinczy köre és a debreceniek között. Volt azután Fazekasnak egy egész cikksorozata, a Dorottya-levelek, amelyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett. Több mutatása
219
éve
1807 – Megszületett Petzval József Miksa matematikus, a fotóobjektívek lencserendszerének megalkotója.
A modern fotográfiai objektívek lencserendszerének, valamint a modern katonai reflektor elődjének megalkotója.Tudományos munkássága a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika és a hangtan széles területeire is kiterjedt, de tudományos hagyatékának leghangsúlyosabb területe a fénytan. Elméleti munkásságának jelentős eredménye a lencserendszerek elméletének továbbfejlesztése, amelynek során 1843-ban kifejlesztette a bármely vékony lencsékből álló rendszerre alkalmazható, a képmezőelhajlásra vonatkozó általános összefüggést.Optikai felfedezése: Az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok.1840-ben megszerkesztette a róla elnevezett Petzval-féle lencsét, fényképészeti objektívet, ami lehetővé tette a fényképezésnél a rövidebb idejű megvilágítást. Emlékére az osztrák közoktatási miniszter 1928-ban érmet alapított a legjobb tudományos fényképezés elismerésére. Több mutatása
217
éve
1809 – Megszületett Petzval Ottó mérnök-matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Az Institutum Geometricum, majd a József-Ipartanoda mechanika-géptanrajz tanára volt. Később a budapesti Tudományegyetemen a felső mennyiségtant tanította. "Elemi menniységtan" című munkájával elnyerte az akadémiai nagydíjat. Több mutatása
204
éve
1822 – Megszületett Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért politikus, miniszterelnök, publicista.
Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke. 1871. augusztus 3-ától gróf.
133
éve
1893 – Megszületett Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/ Több mutatása
129
éve
1897 – Megszületett Veres Péter, Kossuth-díjas író, a Márciusi Front egyik alapítója, miniszter.
A Nemzeti Parasztpárt elnöke, az országgyűlés tagja. A népi írói mozgalom jeles képviselője. Apja Nagy Posta Péter, gazdaember volt, édesanyja cseléd volt apja birtokán. 1919-ben nősült, 5 gyermekét nem taníttatta, azt akarta, hogy a parasztság hagyományait vigyék tovább. 1937-44 között politizált, írt és gazdálkodott. A 30-as évek közepétől egyrészt a munkából, másrészt az írói tiszteletdíjból földeket kezdett el vásárolni. 1945-ben, Debrecenben a Nemzeti Paraszt Párt elnökévé, majd a Földbirtokrendező Tanács elnökének. Az ő irányításával történt meg Magyarországon a földreform az 1945-46-os években. Az 1945-ös választások után a Nemzeti Paraszt Párt is bekerült a Parlamentbe, az építési és közmunkaügyi tárca vezetésére kérték fel, melyet nem szívesen, de elvállalt. 1947-48-ban Honvédelmi Miniszter volt. Az 1950-ben megjelent Próbatétel című novellájáért kapta az első Kossuth díját. 1951-ben megjelent Pályamunkások című munkájáért pedig a második Kossuth díját. 1957-ben a "Három nemzedék" címmel jelent meg trilógia kötete: Szabadság, Szegények szerelme, János és Julcsa címmel, melyet egy kötetben, 1961-ben átdolgozta és "A Balogh család története" címmel adott ki. Laci című regénye egy allegorikusan ábrázolt lóról szól, melyben a magyar nemzet sorsát beszéli el a ló történetén, szenvedésein keresztül. 1954-ben egyhangúlag választották meg a Magyar Írók Szövetségének elnökévé, melynek 1957-ig volt elnöke. 1956-os forradalom és szabadságharc első napján, október 23-án Petőfi, majd Bem szobránál felolvasta az Írói Szövetség kiáltványát. 65 éves korától meglehetősen jelentős súlytöbbletet szedett magára. 1970. márciusában súlyos szívinfarktussal szállították a Kútvölgyi kórházba. 1970. április 16-án, csütörtökön reggel 8 órakor halt meg. 1970. április 22-én helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
129
éve
1897 – Megszületett Szálasi Ferenc 1944-1945 között Magyarország "Nemzetvezetője".
Nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója. Tevékenységét a fasiszta Németország irányította. Több mutatása
111
éve
100
éve