93
éve
Magyar kategória
85
éve
1941 – Megszületett Medveczky Ilona (Thurn und Taxis hercegné) táncosnő, színésznő.
Kőbányai MÁV-telepi munkáscsaládból származik. Háromévesen döntötte el, hogy primadonna lesz. Hétéves korától a tánc játszotta életében a főszerepet, sokszor éjfélkor ért haza, mert az Erkel Színházban táncolt statisztaként. Felvették az Állami Balettintézetbe, később fellépett Európa nagyvárosaiban, valamint Las Vegasban. Koreográfusként is dolgozott, valamint több magyar filmben is szerepelt táncosként. 1974-ben névházasságot kötött az Ausztriában élő Wilhelm Alexander von Thurn und Taxis német herceggel, aki homoszexuális volt. Medveczky Ilonának az osztrák állampolgárságot, a nyugatra való szabad távozás lehetőségét nyújtotta a házasság. 2004-ben váltak el, férje 2006-ban hunyt el. Az 1989-es rendszerváltozás után hazatért, majd különféle társadalmi és médiaeseményeken szerepel, így védnöke és díszvendége volt a 2007-es budapesti Sisi-Bálnak, amelyet Erzsébet királyné születésének 170. és koronázásának 140. évfordulójára rendeztek. Szerepelt a Szombat esti lázban (2005, 2006). Érdemes művész (2004) Több mutatása
84
éve
854
éve
1172 – 25 éves korában - feltehetően mérgezésben - meghalt III. István magyar király.
III. István betelepítette a templomos rendet Magyarországra, és megalapította a váradelőhegyi premontrei prépostságot. 1147-ben született II. Géza magyar király és Eufroszina orosz hercegnő gyermekeként, VII. Lajos francia király volt a keresztapja. 1152-ben hivatalosan trónörökösévé nyilvánította és társuralkodóvá tette apja, akinek halála után, 1162. június elején Székesfehérvárott királlyá koronázta Lukács esztergomi érsek. Száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, III. István Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163 januárjában meghalt. Június 19-én III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott IV. István felett, aki menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163 őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Júliusban III. István békét kötött a bizánci császárral, lemondott I. Manuél javára Dalmáciáról és a Szerémségről. Uralkodásának nagy része hadakozással telt, így a belpolitikában anyja és Lukács esztergomi érsek jutottak kulcsszerephez, és egyezményt kötöttek a pápasággal, amelyben III. István lemondott az invesztitúra jogáról. Hirtelen halt meg, fia mellé temették el Esztergomban. Több mutatása
141
éve
1885 – Megszületett Salamon Béla színész, színházigazgató, humorista, író. (""Szintén zenész", "Lepsénynél még megvolt!")
Eredeti nevén: Saly Béla. Korának legismertebb komikusa, a túlélésért küzdő, ügyeskedő budapesti kisember alakjának megformálója. Klasszikussá vált mondatai: "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni", "Lepsénynél még megvolt", "Vigyázz Malvin, jön a kanyar", "szintén zenész”. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Keszi Kovács László néprajzkutató.
Elsősorban az erdélyi területeket kutatta, többek között a Ceauşescu-diktatúra éveiben a föld színéről jórészt eltörölt kolozsvári Hóstát közösségéről írt. Több mutatása
82
éve
75
éve
1951 – Meghalt Meszlényi Zoltán Lajos, vértanú püspök
XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől fogva a mindenkori hercegprímás-esztergomi érsek segédpüspöke volt. Élete során jelentős egyházjogi tevékenységet végzett, ebben a témában könyvet írt, és tanított is, többek között az egri Érseki Jogakadémián és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán. 1950-ben esztergomi érseki helynök lett. Helynökké választása nem a kommunista hatalom jóváhagyásával történt, ezért meghurcolták, haláláig ítélet nélkül fogva tartották. XVI. Benedek pápa jóváhagyta boldoggá avatását, a szertartásra 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában. Több mutatása
34
éve
29
éve