96
éve
Magyar kategória
95
éve
83
éve
1943 – New Yorkban meghalt Nikola Tesla a váltakozó áram rendszer feltalálója.
Szülőhelye Smiljan, születésekor Magyar Királyság, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Több mutatása
81
éve
72
éve
1954 – Mosonmagyaróváron megszületett Keresztény Béla zenész, a Szélkiáltó együttes tagja.
Zongorázott, gitározott, ütős és fúvós hangszereken is játszott, ő alkotta a számok tréfás betéteit, s időnként hangszernek nem látszó tárgyakon is játszott. Végzettsége : Pollack Mihály Műszaki Főiskola,1976, civilben mérnökként dolgozott. Az 1983-ban Ki Mit tud?-ot nyert Szélkiáltóval Európa több országában vendégszerepelt. Díjai : A Népművelési Intézet nívódíja, Előadóművész Fesztivál nívódíja, a Bm. Tanács Közművelődési díja, Országos Távírászverseny egyéni magyar bajnoka, Országos Karikatúra Pályázat II. helyezettje, Pécs város Pro Communitate díja. Több mutatása
60
éve
1966 – Megszületett Ganxsta Zolee zenész.
Eredeti nevén: Zana Zoltán.
53
éve
1973 – A balassagyarmati túszdráma során egy testvérpár túszul ejtette a középiskolai leánykollégium 20 lakóját.
1973. január 7. és január 12. között a Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban, Pintye András és László, fegyveresen tartott fogva 20 lányt. Magyarországon ezt volt az első modern értelemben vett túszdráma. Pintye Andrást mesterlövészek lelőtték, testvérét, Lászlót hosszú börtönbüntetésre ítélték. A két túszejtő apja magas rangú párttag volt, s hivatalával visszaélve tussolta el idősebb fia korábbi botrányos cselekedeteit.Az esetről film is készült. Több mutatása
30
éve
1996 – Meghalt Grósz Károly, aki 1987-88-ban a minisztertanács elnöke, 1988-tól az MSZMP főtitkára volt.
Gödöllőn 65 éves korában halt meg. 1944-ben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott inasként, 1945-ben a miskolci nyomdába került, ahol kitanulta a nyomdászmesterséget. 1945 óta a kommunista párt tagja, 1949-50-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt. 1950-ben a Petőfi Akadémiára küldték, 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954. novemberében kinevezték a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé, a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság tagja, majd a megyei pártapparátus vezetője lett. 1958-59-ben az "Északmagyarország" című lap felelős szerkesztője volt, 1961-ben a Pártfőiskola hallgatójaként oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, 1962-től a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkáraként, 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, 1973-tól az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1974-ben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság élére került. 1980-ban az MSZMP KB tagjává választották, 1984. decemberétől a Budapesti Bizottságának első titkára lett, 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987.06.25-én választották a minisztertanács elnökévé, kormányprogramjával bevezette az értéktöbbletadót és a személyi jövedelemadót, a keleti országok között elsőként. Támogatta a piacgazdaságilag orientált reformprogramot., de a "szocialista megújulás" mellett szállt síkra. 1988.05.23-án a visszalépett Kádár János helyét foglalta el az MSZMP főtitkári posztján. Hozzájárult Nagy Imre és társai szerepének átértékeléséhez, a romániai magyarság ügyében tett külpolitikai kísérlete kudarccal végződött. 1988.11.24-én Grósz Károly helyett, mivel a meghirdetetett reformpolitikát egyre inkább fékezte, Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a parlament. 1989.10.08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult a politikai élettől. Több mutatása
262
éve
1764 – Leverték a madéfalvai felkelést, ahol székelyek tiltakoztak Mária-Terézia rendelete ellen.
Latinul Siculicidium, azaz Székelyvész. Mintegy 2500 székely gyűlt össze Mádéfalván, hogy tiltakozzon a Mária Terézia-rendelet, a határőr-sorozás ellen. Hajnalban azonban a felkelőket Siskowich altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg, és sokukat lemészárolták. Ezt követően indult meg a székelyek Moldvába való tömeges kivándorlása. Több mutatása
188
éve