Magyar kategória
76
éve
69
éve
1957 – Megtartották az első lottó sorsolást Magyarországon.
1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében 1957. január 17-i rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó szervezésével. Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték. Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. Több mutatása
58
éve
1968 – Megszületett Erőss Zsolt székely hegymászó, az első magyar aki járt a Föld legmagasabb hegycsúcsán.
Első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. 2013. május 21-én egy újabb csúcs megmászása után a visszaúton eltűnt. Több mutatása
145
éve
1881 – Megszületett Kolozsvári-Szeszák Ferenc szobrászművész.
Strobl Alajos tanítványa volt, a budapesti Műcsarnokban 1911-től szerepelt, leginkább bronz szobrokat állított ki. Több síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben található. A Nemzeti Színház homlokzatára készített szobrokat, és Nagyzsalontára Arany János egész alakos szobrát. Több mutatása
115
éve
1911 – Megszületett Hlatky László színész, színházigazgató.
Először Békeffy László Pódium Kabaréjában játszott, majd Debrecenben, Pécsett, Szegeden szerepelt. 1955-től a Vidám Színpad tagja volt. Kibédi Ervinnel újra színpadra vitte Hacsek és Sajó híres párosát. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Bod Éva, Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész.
Tevékenysége első évtizedeiben főként korongozott edényeket, fali tálakat és mozaik fali képeket, majd a 80-as évektől kerámia figurákat készített. Saját előállítású mázaival, magas hőfokon égő alapanyagaival újszerű felületi hatásokat valósított meg. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Lehoczky Éva koloratúrszoprán operaénekesnő.
Férjezett nevén Lammel Erichné. 1962–65-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, 1965–1968 között a Karl Marx Stadt-i Operaház, 1968-tól 1970-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt tagja. Vendégszerepelt szinte valamennyi európai országban és az amerikai kontinensen. Érdemes művész . Főbb szerepei: F.Sz. Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola); Konstanza (Mozart: Szöktetés a szerájból); Fiordiligi (Mozart: Così fan tutte); Adina (Donizetti: Szerelmi bájital); Gilda (Verdi: Rigoletto); Tanítónő (Britten: Albert Herring) Több mutatása
101
éve
1925 – Meghalt Buday László statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett gyóni Zlinszky János jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudomány akadémiai doktora.
1989-ben az Alkotmánybíróság alapító tagja volt, 1998-ig volt a testület tagja. Kutatási területe a római jog volt.
76
éve