23
éve
Magyar kategória
17
éve
2009 – Meghalt Horváth Teri, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, az Indul a bakterház Banyája.
Kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint SZOT- és Kossuth-díjas érdemes művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1952-től az Ifjúsági Színház, a Madách Színház, a Jókai Színház és a Thália Színház tagja volt. 1952 és 1954 között a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanított. Szerepeiből: Rozika (Sarkadi: Út a tanyákról), Nyilas Misi (Móricz: Légy jó mindhalálig), Fjoklusa (Osztrovszkij: Vihar), filmjeiből: Talpalatnyi föld, Egy asszony elindul, Ludas Matyi, Kincskereső kisködmön I-IV., Egri csillagok, Feldobott kő, Rózsa Sándor I-XIII., Indul a bakterház, Gyermek születik. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Sopsits Árpád, Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró (Céllövölde, A martfűi rém).
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. A Mafilm forgatókönyvírója, később rendezője volt, dolgozott többek között az Új Színházban, a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban. Háromszor is díjat vehetett át a Magyar Filmszemlén (1990, 1993, 2001). 2017-ben a Magyar Filmhéten elnyerte a legjobb rendező díját. Magyar Filmakadémia tagjai közé választották. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült. Nevéhez fűződik a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), a Derengő (1996), a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006), a Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrilleréből sorozat is készült. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be. Több mutatása
418
éve
1608 – Trónra került Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
Az erdélyiek, a Habsburgok és a törökök bizalmát megszerezve lett fejedelem. Az ifjú fejedelem a porta jóindulatát elsősorban Bethlen Gábor kiváló kapcsolatainak és a direkt e célból megtett sztambuli útjának köszönhette. Több mutatása
178
éve
1848 – Megszületett Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő, mélyfúrási szakértő, artézi kutak építője, aki az Országház talajvizsgálatait végezte.
Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), majd több alföldi város követte (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is. Több mutatása
127
éve
1899 – Pécsett megszületett Millner Tivadar, Kossuth-díjas vegyész, az alaktartó volfrámszál kifejlesztője.
Millner Tivadar a budapesti József Műegyetem vegyészmérnöki karán doktorált, kedvenc tárgya a kémiai technológia volt. Szakmai tevékenysége elsősorban a Tungsram laboratóriumához kötötte, ahol főként a volfrámhuzalokkal foglalkozott. Legkiemelkedőbb eredményének az alaktartó volfrámszál kifejlesztése számít, javarészt még ma is a Tury Pálll közös szabadalma alapján gyártják a volfrám izzószálakat. 1954-ben Kossuth-díjjal, 1970-ben pedig Állami díjjal tüntették ki, 1961-től volt az MTA rendes tagja. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Timár József Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész (Az ügynök halála:Willy Loman).
Eredeti nevén: Gerstner, más írásmóddal Tímár József. Egyik legemlékezetesebb színpadi alakítása a Nemzeti Színházban Willy Loman megformálása Az ügynök halála című Miller-drámában. Ismertebb filmjei: Lejtőn; Semmelweis; Rokonok; Két vallomás. Több mutatása
101
éve
90
éve
1936 – Megszületett Vázsonyi Bálint zongorista, író, politikai újságíró, zenetudós.
1956-ban gyalog távozott Ausztriába, később Amerikában és Angliában élt. zenetörténelmi érdekesség, hogy 2 napon belül eljátszotta Beethoven mind a 32 zongoraszonátáját Londoban, Bostonban és New Yorkban. Dohnányi Ernő utolsó tanítványa és életrajzírója. Életének utolsó 6 évében Washingtonban volt politikai szakkomentátor. Több mutatása
80
éve