13
éve
Magyar kategória
11
éve
9
éve
2017 – 88 éves korában meghalt Klapka György üzletember, táncos, koreográfus.
Tanulmányait a Rózsahegyi Kálmán Színiiskolában, az Artista Akadémián és a Színházművészeti Főiskolán végezte. Pályafutását 1948-ban a Royal Varieté szólótáncosaként kezdte, majd a Budai Parkszínpadon, a Béke Szállóban, a Tarka Színpadon és a tv-ben is szerepelt. Volt motorkerékpár-versenyző is. 1963-tól az NDK-ban, 1964 és 1969 között az NSZK-ban lépett fel. 1969-ben kezdett üzleti vállalkozásba az NSZK-ban, közben keletnémeteket szöktetett át a határon, amiért halálra ítélték az NDK-ban. Később balettiskolát, lemezvállalatot, zálogházat és arany és drágakő-nagykereskedést alapított. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Gesztesi Károly színész.
Eredeti nevén Tóth Károly. A Gesztesi nevet nevelőapja után kapta még gyerekként.
4
éve
2022 – Meghalt Dobos Attila zeneszerző, táncdalénekes, fogorvos, énekes (Isten véled édes Piroskám).
Sóskúton született, már a 20-as éveire ismert énekes volt. 1968-ban már saját válogatás lemeze jelent meg. Fogorvosként is dolgozott, amit az akkori rendszer nem nézett jó szemmel. Érvénytelenítették a diplomáját, és anyagilag is nehéz helyzetbe került. Ezután akkori párjával, Mary Zsuzsi énekesnővel Németországba költözött, lemezeit Magyarországon bezúzták, a rádiókban nem játszották dalait. 1985-ben tért vissza és újra bizonyította tehetségét, újabb lemezt adott ki.Saját dalait énekelte, ismertebb dalai: Se veled, se nélküled, Isten véled édes Piroskám, Annál az első ügyetlen csóknál, Minden ember boldog akar lenni, Kövek a vízparton, Nyári zápor és a Mama Mary Zsuzsival. Több mutatása
143
éve
1883 – Versecen megszületett Sztójay Döme, aki 1944-ben a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
Eredeti nevén: Sztojakovics 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944.03.19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték, augusztus 24-én a budapesti Markó utcai börtönben kivégezték. Több mutatása
265
éve
1761 – Megszületett Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, a magyar rendszeres növénytan megalapítója.
Debrecenben született. Leghíresebb művét, az 1807-re elkészült Magyar Füvészkönyvet, mely többnyire hazai növényfajokat ismertet, sógorával, Fazekas Mihállyal (1765-1828) együtt írta. A könyv magyar nyelven tette közismertté Linné rendszerét, és megteremtette a leíró növénytan, valamint az alaktan magyar szaknyelvét. Számos ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először, illetve a nyelvújítás keretében több új nevet alkottak. Írás közben született meg a debreceni füvészkert kialakításának gondolata is. 1807-ben a debreceni magisztrátus a mai Déri Múzeum helyén lévő Pap-tava mocsaras területet jelölte ki a kert céljaira. A Füvészkert végül is 1840-ben készül el a Református Kollégium természetrajz szakos professzora, Kerekes Ferenc (1784-1850) szervező munkájának eredményeként, s a Déri Múzeum építésének kezdetéig (1926) maradt fenn. A gyógynövényekről szóló munkája Orvosi füveskönyv címen 1813-ban jelent meg, melyben a magyar orvosi nyelv fejlesztésére törekedett. Élete jelentős részét Debrecen töltötte, a halál is ott érte 1813. aug. 2-án. Több mutatása
142
éve
1884 – Megszületett Huszár Vilmos festő, formatervező, aki alapító tagja volt a De Stijl című folyóiratnak.
Eredeti nevén: Herz Vilmos. Alkotó élete nagyrészét Hollandiában töltötte. A stílusirányzatok közül eleinte a naturalizmus és a posztimpresszionizmus, majd a kubizmus és a futurizmus volt rá nagy hatással. Később a dada és a geometrikus absztrakció irányába fordult. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Straub Ferenc Brunó biokémikus, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes tagja (1949). 1985–1990 közt országgyűlési képviselő; 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. Több mutatása
102
éve