Boldizsár névnapja

Január 6.

1993 éve

33 – Vízkereszt napja Krisztus, Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére.

Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése. Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének, melynek emlékére országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket. Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, utána az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek csillaggal háromkirályok képében köszönteni. További leírások itt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

2026 éve

0 – Az ortodox karácsony kezdete

A Juliánusz naptárat használó Görög keleti vagy Pravoszláv egyházak ma ünneplik Jézus Krisztus születését. Az ortodox keresztények számára a karácsony ünnepe világszerte. A Juliánusz naptárt többek közt az orosz, a szerb és a grúz ortodoxok használják, valamint a jeruzsálemi patriarchátus. Krisztus születését éjszakai misén ünneplik a hívek. Szíriában a közösség a Szt. Szarkisz templomban gyülekezik Damaszkusz óvárosában. Jeruzsálem görög ortodox pátriárkája ünnepélyes körmenettel érkezik a Születés Templomába Betlehemben, hogy megtartsa az éjféli misét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

2025 éve

1 – A háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepe.

A betlehemi csillag útmutatása alapján Judeába mentek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat bemutassák. A karácsonyi ünnepkör utolsó napja. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek. A római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapon tartják azegyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, akik: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest. Vízkereszt ünnepe a "karácsonyi tizenketted" (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

626 éve

1400 – A farsang első napja

A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Farsang (Vízkereszttől - Hamvazószerdáig) A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek. Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom. Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk. Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás). Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep Magyar

614 éve

1412 – Megszületett a francia Jeanne D'Arc, a mártírhalált halt harcos parasztlány.

A lotharingiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orleans-t, majd Rheimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d'Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta őt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján 1431.05.30-án Rouenban eretnekség és bűbájosság miatt máglyán megégették. 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelik. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

260 éve

1766 – Megszületett Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Fazekas Mihály valójában több, mint a Lúdas Matyi költője. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. De ha történetesen nem ő írja a Lúdas Matyit, és Diószegi Sámuellal nem ő írja meg a Füvészkönyvet, nem nagyszámú versével mégis fontos alakja volna a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk. Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőttélete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Ez az élet hatvankét évig tartott: 1766-tól 1828-ig. Ősei vagyontalan katona-nemesek voltak, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok. Apja gyógykovács volt, tehát félig iparos, félig fogorvos. Ő maga a híres debreceni Kollégium növendéke. Irodalom iránt is, természettudomány iránt is korán kezd érdeklődni, mégsem jó tanuló. Hamar izgatni kezdi a kalandos katonaélet, tizenhat évesen felcsap huszárnak. Előbb közlegény, azután sokáig altiszt, hétévi szolgálat után hadnagy, azután főhadnagy. Végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit, az egyik ujját is elveszti egy ütközetben. Az első években lelkesedik ezért a kalandos életért, és formás csatadalokat is ír. De mennél magasabb a rangja, annál tisztábban lát. Meggyűlöli a háborúzást, szinte pacifista lesz. A francia forradalom seregei ellen harcolva már egyre inkább az ellenfelekkel érez együtt. A császárhű lovastisztből republikánus felvilágosodott lesz. Világképe egyre tágabb. Közben két borúsan végződő szerelem keseríti az életét. Romániában táborozván beleszeret egy moldvai parasztlányba, Ruszándába. A boldogan induló szerelmet szétzilálja a történelem: a katonákat áthelyezik, búcsúzni kell mindörökre Ruszándától. Azután Franciaországban éri el a nagy szerelem: Ámeli. Ez sem tart sokáig, menni kell tovább. Ettől az emléktől azonban sohase szabadul. Állítólag Ámeli emléke tartja vissza a nősüléstől. Élete keserű agglegénységben telik majd el. De Ruszánda, majd Ámeli emléke finom hangú szerelmes költővé teszi. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel, és nyugdíjas főhadnagyként érkezik vissza Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt. Világlátottabb volt, mint barátai, és sokat tanult azoknak nagyobb műveltségéből. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála közti esztendőkre esik. Akárcsak barátai, ő is mesterien tud verselni. Őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez, katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Egyes népdal formájú költeménye már a romantika népdalutánzataira, Kisfaludy Károlyra és Czuczorra emlékeztet, néhány évtizeddel őelőttük. De még antik formájú verseiben is a nép élete tűnik fel újra, hangvétele pedig olyan demokratikus, ami már a reformkorra emlékeztet. Ezekben az években írja meg első fogalmazásban a Lúdas Matyit. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen ostoba földesúrral szemben. De azért Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul. Fazekas is tisztában volt irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Fazekas azonban a természetrajz tudósa volt. Saját kis birtokán - amelyet okos gazdálkodással egyre nagyobbított - kísérletezte ki az okszerű gazdálkodást, ott figyelte a növények természetét. És sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. És ha közönségsikere alig-alig volt, mivel a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy ,,könyvből vessenek-arassanak", gyanúsnak tartották a tudományosan megalapozott mezőgazdálkodást, a szakkörök előtt azonnal nagy tekintélyű lett a könyv, még a Helytartótanács is dicsérő okirattal tüntette ki. Fazekas pedig tovább munkálkodott a növénytan tudományának népszerűsítésében. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. S mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Értett az okos gazdálkodáshoz. Így hamarosan ő lett a Kollégium gazdasági vezetője, majd később Debrecen város főpénztárnoka. Közismert volt puritán becsületessége, a város is rábízta a pénzét. Később ő szervezte meg a debreceni ún. ,,polgárkatonaság"-ot, ez városi rendfenntartó alakulat, mai szóval rendőrség volt, melynek ő lett a kapitánya. Magányosságában mindenre ráért. Későbbi éveiben verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Árkádia-pör, amely igen indulatos hangon folyt Kazinczy köre és a debreceniek között. Volt azután Fazekasnak egy egész cikksorozata, a Dorottya-levelek, amelyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Alkotás Magyar

219 éve

1807 – Megszületett Petzval József Miksa matematikus, a fotóobjektívek lencserendszerének megalkotója.

A modern fotográfiai objektívek lencserendszerének, valamint a modern katonai reflektor elődjének megalkotója.Tudományos munkássága a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika és a hangtan széles területeire is kiterjedt, de tudományos hagyatékának leghangsúlyosabb területe a fénytan. Elméleti munkásságának jelentős eredménye a lencserendszerek elméletének továbbfejlesztése, amelynek során 1843-ban kifejlesztette a bármely vékony lencsékből álló rendszerre alkalmazható, a képmezőelhajlásra vonatkozó általános összefüggést.Optikai felfedezése: Az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok.1840-ben megszerkesztette a róla elnevezett Petzval-féle lencsét, fényképészeti objektívet, ami lehetővé tette a fényképezésnél a rövidebb idejű megvilágítást. Emlékére az osztrák közoktatási miniszter 1928-ban érmet alapított a legjobb tudományos fényképezés elismerésére. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Technika Magyar

174 éve

1852 – Meghalt Louis Braille francia tanár, a vakírás feltalálója, aki 3 éves korától maga is vak volt.

1829-ben tette közé találmányát, a vakírást. Párizsi templomokban orgonált, majd zenetanításra is felhasználta vakírási rendszerét. Egy adott karakter 6 ponton belül található, amelyek egy kis álló téglalapban helyezkednek el. A téglalap 3 pont magasságú és 2 pont szélességű, a karaktert a kidomborított pontok adják ki. Ez az írásmód 1829 óta ismert, hazánkban 1893-ban vezették be.A vakírást az éjszakai írásból fejlesztette ki, melyet Napoleon hadseregének kapitánya, Charles Barbier talált fel 1821-ben. Barbier kódja 12 pontot alkalmazott, mely nehéz volt az iskolázatlan katonák részére. Braille felismerte, hogy a betűk 6 pontból is kialakíthatók és ez egyetlen ujjheggyel is kitapintható. A vakírás lehetővé tette a gyors tanulást, az olvasást, írást, a megértést. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt

133 éve

1893 – Megszületett Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.

Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/ Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Sport Magyar

129 éve

1897 – Megszületett Veres Péter, Kossuth-díjas író, a Márciusi Front egyik alapítója, miniszter.

A Nemzeti Parasztpárt elnöke, az országgyűlés tagja. A népi írói mozgalom jeles képviselője. Apja Nagy Posta Péter, gazdaember volt, édesanyja cseléd volt apja birtokán. 1919-ben nősült, 5 gyermekét nem taníttatta, azt akarta, hogy a parasztság hagyományait vigyék tovább. 1937-44 között politizált, írt és gazdálkodott. A 30-as évek közepétől egyrészt a munkából, másrészt az írói tiszteletdíjból földeket kezdett el vásárolni. 1945-ben, Debrecenben a Nemzeti Paraszt Párt elnökévé, majd a Földbirtokrendező Tanács elnökének. Az ő irányításával történt meg Magyarországon a földreform az 1945-46-os években. Az 1945-ös választások után a Nemzeti Paraszt Párt is bekerült a Parlamentbe, az építési és közmunkaügyi tárca vezetésére kérték fel, melyet nem szívesen, de elvállalt. 1947-48-ban Honvédelmi Miniszter volt. Az 1950-ben megjelent Próbatétel című novellájáért kapta az első Kossuth díját. 1951-ben megjelent Pályamunkások című munkájáért pedig a második Kossuth díját. 1957-ben a "Három nemzedék" címmel jelent meg trilógia kötete: Szabadság, Szegények szerelme, János és Julcsa címmel, melyet egy kötetben, 1961-ben átdolgozta és "A Balogh család története" címmel adott ki. Laci című regénye egy allegorikusan ábrázolt lóról szól, melyben a magyar nemzet sorsát beszéli el a ló történetén, szenvedésein keresztül. 1954-ben egyhangúlag választották meg a Magyar Írók Szövetségének elnökévé, melynek 1957-ig volt elnöke. 1956-os forradalom és szabadságharc első napján, október 23-án Petőfi, majd Bem szobránál felolvasta az Írói Szövetség kiáltványát. 65 éves korától meglehetősen jelentős súlytöbbletet szedett magára. 1970. márciusában súlyos szívinfarktussal szállították a Kútvölgyi kórházba. 1970. április 16-án, csütörtökön reggel 8 órakor halt meg. 1970. április 22-én helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom Magyar

107 éve

1919 – Meghalt Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, a Teddy mackó névadója.

Roosevelt elnököt a barátai és a családja Theodore-nak szólította, ám az emberek csak Teddyként emlegették. Még az újságok is így cikkeztek róla: Teddy ma hajógyárat avatott, Teddy ma cipőüzembe látogatott. Roosevelt elnök, azaz Teddy nagy vadász hírében állt. Egy alkalommal, amikor vadásztársai le akartak lőni egy medvebocsot, Teddy megtiltotta nekik. Az újságírók, akik szintén jelen voltak az esetnél, nagy sztorit láttak az esetben, gyorsan megírták és így a történet legendás hírűvé vált: Teddy megvédett egy medvebocsot! Ez idő alatt Németországban a berlini Steiff család műhelyében szorgosan gyártották a játékokat, köztük a mackókat. Steiff úrhoz is eljutott az amerikai elnök története, és ő kapott az ötleten. A macit pedig Teddy's bearnek, vagyis Teddy mackójának nevezte el. A lipcsei vásáron mutatták be először a kis játékmackót, akkor indult el óriási népszerűsége, hamarosan Amerikában is számtalan darabot adtak el az "elnök mackójából". Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Érdekes

98 éve

1928 – Megszületett Bacsó Péter, Kossuth-, és Balázs Béla-díjas filmrendező, író (Liliomfi, A tanú, Hány az óra, Vekker úr?).

Kassán (Szlovákia) született, családja az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori politikának, így egészen 1979-ig be sem mutatták, az 1981-es cannes-i filmfesztiválonazonban nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett. Számos dalszöveget írt, egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám, mellyel többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című dalt. Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar

82 éve

1944 – Megszületett Máté Gábor magyar-kanadai orvos, író, aki függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik.

Angolul: Gabor Maté. Ismert a ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén végzett munkája. Tudományos kutatások eredményeivel alátámasztott elve, hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Sokat foglalkoztatott előadó, rendszeresen ír különböző lapokba, és több könyve is megjelent. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Irodalom Magyar

71 éve

1955 – Megszületett Rowan Atkinson színész (Mr Bean, Johnny English).

Rowan Sebastian Atkinson (Newcastle upon Tyne, Egyesült Királyság, 1955. január 6. – ) BAFTA-díjas brit humorista, komikus, színész, rendező, producer, eredeti szakmája szerint villamosmérnök. Szülei gazdálkodók voltak. Apja Eric Atkinson és anyja Ella May Bainbridge még 1945-ben kötöttek házasságot. Atkinson Oxfordban tanult és eredetileg villamosmérnök akart lenni. Pályafutását 1979-ben a BBC-nél kezdte a Not the Nine O'Clock News című komikus műsorban. Első komoly sikereit 1983-ban aratta a Fekete Vipera (Blackadder) című sorozatban, amelyben főszerepet kapott. Nemzetközi sikereit 1989-től kezdve alapozta meg leghíresebb szerepével, az örökké kíváncsi, esetlen Mr. Bean-nel, akit 1995-ig játszott az azonos című televíziós sorozatban, amelyből 1997-ben mozifilm, 2002-től kezdve pedig rajzfilm is készült. Atkinson humora szinte szavak nélkül is megállja a helyét és elsősorban gesztusaira, de főként arcjátékára támaszkodik. Innen is ered beceneve: Rubber face, vagyis gumiarc. Hobbijai:gokart, autózás, sportautók. Testvérei: Rupert és Rodney. Felsége: Sunetra Sastry. Két gyermeke van: Lily és Ben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

30 éve

1996 – Somogy napja

1498. január 6-án - a magyarországi vármegyék közül elsőként - Somogynak címer- és pecséthasználati jogot adományozott II. Ulászló király. Ennek emlékére a megyei közgyűlés 1996-ban ezt a napot Somogy napjává nyilvánította. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep Magyar

468 éve

1558 – A franciák elfoglalták Calais-t, az utolsó angol települést, amely Franciaország területén található.

1557.06.07. óta tartott a Franciaország elleni háború. II. Fülöp spanyol király Franciaország elleni hadjáratával itáliai hegemóniáját akarta megerősíteni. Annak ellenére, hogy felesége, I. (Katolikus) Mária angol királynő nem volt hajlandó belépni a háborúba, Spanyolországnak végül sikerült győzelmet aratnia. Az 1559.04.03-i cateau-cambrésis-i békével a franciák végleg lemondtak Itáliát illető igényeikről, de megtartották az angoloktól visszafoglalt Calais-t. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

90 éve

1936 – Megszületett Tibád Levente erdélyi magyar nyelvész.

A névtan, a helynévkutatás és -feldolgozás területén végzett tudományos munkát. Tordatúri tanársága idején összegyűjtötte a falu helyneveit (Tordatúr helynevei. NyIrK, 1972); később a Fehér-Nyikó-mente falvainak helynévanyagát tárta fel. Összegyűjtötte Székelyudvarhely régi utcaneveit (NyIrK, 1985/1, 1991/1), s ugyanitt jelentette meg a Nyikó mente vízneveire és növényneveire vonatkozó gyűjtését is. A névtan a tárgya a Hargita Kalendáriumban, a Korunkban, a Korunk Évkönyvben, az általa szerkesztett Maturandusok c. évkönyvekben megjelent írásainak is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

45 éve

1981 – Meghalt Archibald Cronin angol író (Réztábla a kapu alatt).

Első regénye, az 1931-ben megjelent A kalapkirály óriási sikert aratott, majd sorra következtek a realizmust, a romantikát és a társadalomkritikát ötvöző könyvei. Híres műve az Ezt látják a csillagok, a Három szerelem, A hattyú-címeres kastély, A beteg láztalan, az Egy orvos útja, a Vétlen vétkes, a Garasos évek és legfőképpen a Réztábla a kapu alatt. Műveinek megítélése ellentmondásos, színvonalát nem sokra tartják, azonban például A mennyország kulcsa című regényét a legnagyobb hazai katolikus könyvkiadó, a Szent István Társulat adta ki. Fordulatos cselekményekben bővelkedő regényeiből filmek készültek, a Réztábla a kapu alatt című regényéből King Vidor forgatott világsikerű filmet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom

33 éve

1993 – Meghalt Dizzy Gillespie amerikai jazz-trombitás, énekes és zeneszerző, aki görbült trombitán játszott.

Teljes nevén: John Birks "Dizzy" Gillespie. Charlie Parkerrel együtt fontos figurája volt a bebop és a modern jazz fejlődésének. Jellegzetesen hatalmasra felfújt arccal játszott. Trombitája 1953. január 6-án fellépés közben leesett és elgörbült. Rájött, hogy a hangszer így másképp szól, innentől kezdve mindig ilyen trombitán játszott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene

0 éve

2026 – Meghalt Tarr Béla, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró (Sátántangó).

Édesapja díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban, édesanyja a Madách Színház elismert súgónőjeként dolgozott. Tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni. 1987-től működött együtt Krasznahorkai László regényíróval, akit azután keresett fel, hogy szamizdatban elolvasta a Sátántangót, és elhatározta, hogy filmet készít belőle. 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat), a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, továbbá nemzetközi filmfesztiválok életműdíjával is elismerték. A filmrendezéssel felhagyó Tarr 2013-ban Szarajevóban indított filmakadémiát, folyamatosan segítette és támogatta a fiatal rendezők munkáját. A munkában és az életben is évtizedek óta társa volt Hranitzky Ágnes vágó, akire filmjei társrendezőjeként hivatkozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar

0 éve

2026 – Meghalt Lovas Antal kutató vegyész, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének emeritus professzora.

Vegyészdiplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később szenior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatási területe a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amiért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar