205
éve
Irodalom kategória
160
éve
1866 – Megszületett Georgia Douglas Johnson amerikai költő, a "Harlem Reneszánsz" egyik legkiemelkedőbb női poétája.
Verseinek három kötetét jelentette meg, például a "The Heart of a Woman"-t 1918-ban.
49
éve
264
éve
1762 – Megszületett Joanna Baillie skót költő, drámaírónő (Plays on the Passions).
Költeményeit abban az időszakban dicsőítették, amikor a komoly dráma műfaja hanyatlóban volt. 1798 és 1812 között írta háromkötetes "Plays on the Passions" című művét. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Albert János erdélyi unitárius lelkész, tanár.
Albert János 1845-től 40 esztendeig a tordai unitárius egyházközség lelkészeként tevékenykedett. Tanított a helybeli unitárius gimnáziumban, amelyet a szabadságharcot követő időszakban ő élesztett újjá. Három tanévben a gimnázium igazgatói tisztét is betöltötte. Közben írt tankönyvet, templomi használatra szolgáló imakönyvet, egyházi beszédeket és könyörgéseket. Részt vett Szentábrahámi Mihály latin nyelvű munkájának magyarra fordításában is. Több mutatása
171
éve
109
éve
1917 – Megszületett Jessica Mitford angol-amerikai írónő (American Way of Death).
Anglában született, Nagy-Britanniában, 1939-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba. 1973-74-ben a San Jose-i Egyetem kitüntetett professzora volt. 1963-ban jelent meg az "American Way of Death" című, bestsellerré vált műve. Fő műveiből: "Hons and Rebels" (önéletrajz), "The Trial of Dr. Spock", "The American Prison Business", "A Fine Old Conflict", "The Making of a Muckraker" (esszék), "Grace Had an English Heart: The Story of Grace Darling, Heroine and Victorian Superstar". Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Csáth Géza író, zenekritikus, orvos (Trepov a boncolóasztalon).
Író, kritikus, zeneesztéta, orvosírója dr. Brenner József alias Csáth Géza, Kosztolányi Dezső unokatestvére. Édesanyját 8 éves korában vesztette el és ezt sohasem tudta kiheverni. Édesapja ügyvéd volt, nyilván tőle örökölte a zene szeretetét. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett. Tizennégy éves korában érdekes zenekritikákat írt a Bácskai Hírlapba. Ez időben azonban még nem is író akart lenni, hanem festő. Érettségi után Budapestre került orvostanhallgatónak. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte elbeszéléseit és zenekritikáit. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozott. 1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje, majd több helyen dolgozott fürdőorvosként. 1910-től egyre inkább a morfium rabjává vált. Az I. világháborúból betegen tért haza, elhatalmasodott rajta a morfinizmus. 1919-ben idegileg összeomlott, lelőtte feleségét, Kelebia mellett át akart szökni a határon, de a határőrök elfogták és öngyilkos lett. Pályakezdő írásait áthatotta a magyarságtudat és a politikai érdeklődés. Elsősorban lélekábrázoló és ez is maradt mindvégig. Novellái a szimbolizmus és a szecesszió jegyében születtek. A freudi pszichoanalizist – mint ábrázolási módszert – először alkalmazta irodalmi műben Magyarországon. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta. Öt novelláskönyvet, egy drámát, két kötet zenei írást, néhány zeneművet és egy elmeorvosi szaktanulmányt hagyott az utókorra. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Szeli István vajdasági kritikus, irodalomtörténész.
Szeli 1945-től Zentán és Újvidéken tanított. 1948-ban Újvidéken elvégezte a Pedagógiai Főiskola magyar szakát. 1956-tól tanfelügyelő volt. 1960-ban az ELTE-n tanári oklevelet szerzett. 1960-tól Újvidéken a Tartományi Pedagógiai Intézet munkatársa. 1962-tól az újvidéki egyetem magyar tanszékének tanára volt. 1969-1979 között a Hungarológiai Intézetet vezette, amelynek létrehozásában is részt vett. 1979-től a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Elsősorban a felvilágosodás és a romantika korszakát vizsgálta. Több mutatása
30
éve