Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

195 éve

1831 – Megszületett Victorien Sardou francia író, drámaíró. Puccini Tosca című operáját az ő drámája ihlette.

Sardou színpadi mesterségének kitűnő ismeretét a polgári és történelmi színmű szolgálatába állította. (Szókimondó asszonyság, Váljunk el). Műveit Magyarországon is sikerrel játszották. Nagy színpadtechnikával megírt, ügyesen szerkesztett, a szatirikus társadalomrajzot szerelmi bonyodalmakkal fűszerező vígjátékai ma iskedveltek. Tosca című romantikus drámája Puccini operájában él tovább. Több mutatása

Teljes esemény 0

1831. 09. 05. Született Irodalom Zene

114 éve

1912 – Megszületett Kiss Tamás, József Attila-díjas költő, esszéíró (Kedv, remények, Lillák, A főnix szárnya alatt).

Kiss Tamás költői pályája 1934-ben a Nyugatban indult. 1938-ban Debrecenben teológiát és filozófiát végzett. 1942-től Nagyváradon,1947-től Debrecenben tanított. 1953-1973 között a debreceni KLTE gyakorló-gimnáziumának tanára, az Alföld szerkesztője volt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. Lírájában az alföldi nép és táj egyszerűsége jelenik meg. Jellegzetes hangja a csendes bánat,a finom szatíra vagy az áradó bensőségesség. Legismertebb művei a Kedv, remények, Lillák című Csokonairól szóló életregény és a Főnix szárnya alatt című esszékötet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1912. 09. 05. Született Irodalom Magyar

84 éve

1942 – Meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).

Valószínüleg szeptember 4-én halt meg, de a halálesete a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt 1942. szeptember 5-én került bejegyzésre. A XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. Móricz országos hírnevet a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése hozta meg. 1909-ben közzétette első novelláskötetét, Ady Endre üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték. 1929 decembere és 1933 januárja között Babitssal közösen szerkesztette a Nyugatot.1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély - trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Művészetével ő lett a magyar kritikai realizmus beteljesítője. Több mutatása

Teljes esemény 2

1942. 09. 05. Meghalt Irodalom Magyar

122 éve

1904 – Megszületett Keresztury Dezső költő, irodalomtörténész.

1929-től a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1936-tól az Eötvös Kollégium tanára. 1945-ben a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás -és közoktatásügyi miniszter. 1982-ben az MTA tagja lett. Költészetét a klasszikus magyar költészet hagyományaihoz való tudatos kapcsolódása, a pannon táj- és mentalitás szeretete jellemezte. Műfordítóként főként a német költészet átültetésében jeleskedett. Elismerései többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend, az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje, Akadémiai Aranyérem, Széchenyi-díj – életműve elismeréseként. Több mutatása

Teljes esemény 0

1904. 09. 06. Született Irodalom Magyar

84 éve

1942 – Meghalt Szilágyi László költő, író, újságíró, operett-szövegkönyvíró (Én és a kisöcsém).

Az ő munkája a népszerű Én és a kisöcsém című operettet, amiből slágerdal is készült. Szilágyi László verseit szívesen közölték a lapok, s könnyed hangú egyfelvonásosait, tréfáit különböző kabarékban mutatták be. 1923-ban írta első operettjét, a "Levendulát". A műfajnak két évtizeden át legügyesebb, legkeresettebb képviselője volt, aki nem csak a librettót, de a zeneszámok verseit is maga írta. Leghíresebb operettjei a Csókos asszony, az Eltörött a hegedűm, a Mária főhadnagy, valamint az Én és a kisöcsém. Több művét megfilmesítették. (Született 1898.10.02) Több mutatása

Teljes esemény 0

1942. 09. 06. Meghalt Irodalom Zene Magyar