Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

88 éve

1938 – Meghalt Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.

Karinthy diákkori emlékeinek gyűjteménye a Tanár úr kérem felnőttnek is kedves olvasmánya. Életét végigkísérte a lélektan és a technika iránti érdeklődés: lelkesen köszöntötte a filmet, a rádiót és a repülést. A Nyugat írócsoportjához csatlakozott. A sikert, a népszerűséget az 1912-es év hozta meg számára. Öt kötete jelent meg, novellák, karcolatok, humoreszkek és Így írtok ti címen irodalmi paródiái, amely felkeltette a széles közönség érdeklődését az akkor még nem oly közismert írók és költők iránt. Jelentős két verseskötete is. A magyar nyelv bűvésze volt, csodálatosan tudott játszani a szavakkal, így születtek meg közismert szójátékai: az anagramma, az intarzia, az eszperente, a kecskerím és még sok más. Műfordítókén tGoethe, Wedekind, Heine, Milne (Micimackó) műveit tolmácsolta. Mégis humoreszkjei révén vált igazán népszerűvé. 1930 után agydaganat támadta meg, Stockholmban Olivecrona, a híres svéd sebész operálta meg. Ebből született sajátos riportkötete, az Utazás a koponyám körül. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 08. 29. Meghalt Irodalom Magyar

302 éve

1724 – Megszületett Giovanni Battista Casti olasz költő, drámaíró, szövegkönyvíró (Gáláns novellák).

Karrierje a három pénzdarab című szabados hangú szonettgyűjteményével kezdődött. II. József meghívta bécsi udvarába a papköltőt, majd megfordult szinte mindegyik európai fővárosban. Eljutott II. Katalin cárnő pétervári udvarába is, megfigyeléseit a Tatár költemény című szatírában összegezte. I. Ferenc francia királyudvari költővé nevezte ki, s ekkor Párizsban települt át. Műveinek sajtó alá rendezése közben érte a halál. A felvilágosodás eszméinek, gondolatkörének meghonosítója volt a XVIII. század olasz irodalmában. Fő műve a Gáláns novellák, amely valóságos encikiopédiája kora társadalmi és politikai visszásságainak. Tragédiái és vígjátékai szellemesen élcelődő paródiák. Catilina és Cublai, a tatárok nagy kánja című művéből Salieri operát komponált. Több mutatása

Teljes esemény 0

1724. 08. 29. Született Irodalom Zene

94 éve

1932 – Megszületett Thurzó Tibor újságíró.

Thurzó 1955-56-ban a Néphadsereg című újság munkatársa volt, 1956 október - novemberében pedig a Magyar Honvéd újságírója. Ezután nem kapott újságírói állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott. Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-61-ben börtönben volt, s 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát pedig 1994 májusában alapította. Ez utóbbit 1995 májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként. 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztője. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 08. 29. Született Irodalom Magyar

66 éve

1960 – Meghalt Vicki Baum osztrák író (Grand Hotel).

Az 1930-as években telepedett le Hollywoodban, s az amerikai állampolgárságot is felvette. A század első felének egyik legolvasottabb bestseller - szerzője volt. Magyarországon is mintegy 20 regényét adták ki. Műveinek jelentős részét meg is filmesítették. "Grand Hotel" című regényének filmváltozatában Greta Garbo vállalt főszerepet. Maga is írt filmforgatókönyvet és hangjátékokat. Legismertebb művei a Hotel Sanghai, a Szerelem és halál Bali szigetén, a Hotel Berlin. Több mutatása

Teljes esemény 0

1960. 08. 29. Meghalt Film/Média Irodalom

452 éve

1574 – Megszületett Szenczi Molnár Albert református pap, az első magyar-latin szótár készítője.

Szenczi (Szenci) egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító volt. Életének fő műve az 1603-ban készült latin magyar szótár, amelyet személyesen adott át Rudolf királynak Prágában, ahol egyébként Keplerrel is megismerkedett. Később Móric hesseni fejedelem udvarában, majd Bethlen Gábor pártfogoltjaként élt. 1626-tól haláláig pedig Kolozsváron lakott. Híres latin-magyar szótára nyitotta meg az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé. A szótárt a XIX. század közepéig használták. Írt egy latin nyelvű magyar nyelvtant is. 1607. évi teljes zsoltárfordítása addigi munkásságának betetőzése volt. A 150 zsoltárt 130 dallamra szervezte, kb. ugyanennyi versformára, gazdag rímeléssel. Ezzel a réji magyar költészet formailag egyik legmagasabban poétizált életművét hozta létre. Kiadott egy javított Károlyi bibliát, lefordította Kálvin Institucióját, a Heidelbergi Kátét. Megjelentette az átdolgozott Vizsolyi Bibliát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1574. 08. 30. Született Irodalom Magyar

229 éve

1797 – Megszületett Mary Wollstonecraft Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója.

Londonban született. Születési nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben. Több mutatása

Teljes esemény 0

1797. 08. 30. Született Film/Média Irodalom

83 éve

1943 – Megszületett Adamis Anna költő és előadóművész, zene- és dalszövegíró.

Adamis Anna rövid jogászi tevékenység után teljesen a művészetnek szentelte életét. Az Omega, majd az LGT együttesnek írt szövegeket, illetve zenés színpadi művek dalainak szövegeit írta: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok. Karakterlemezeket és szólóalbumokat készített: Összegyűrt szavak, Tolvajlásaim. 1965 óta publikál: verseket ír, egyedi dalokat komponál, írja koncertlemezek, filmzenék szövegét. Összesen 70 lemez és számos kislemez elkészítésében működött közre. Műveivel Amerikában is nagy sikert aratott. Több nemzetközi dalfesztivál fődíja mellett 1977-ben elnyerte az Amerikai Dalfesztivál Lírai Versenyének kategória - díját is. 1995-ben művészeti munkájának hazai elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1997-ben átfogó válogatást adtak ki a zene - és versszövegíró életművéből. Több mutatása

Teljes esemény 1

1943. 08. 30. Született Irodalom Zene Magyar