162
éve
Irodalom kategória
152
éve
1874 – Megszületett Császár Elemér irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus.
Császár Elemér Budapesten, Pozsonyban és Pécsett tanított, 1914-től az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője volt. Számos irodalomtörténeti munkát írt erősen konzervatív, pozitivista szellemben. Legjelentősebb közülük: Verseghy Ferenc élete és művei, Bessenyei akadémiai törekvései, Shakespeare és a magyar költészet, A magyar regény története, A középkori magyar vers ritmusa, valamint A magyar irodalmi kritika története a szabadságharcig. Ezen kívül számos cikket, tanulmányt ésbírálatot is írt. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, alelnöke, 1937-től pedig elnöke a Petőfi Társaságnak. (Meghalt 1940.07.03) Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Hajnal László Gábor író, újságíró, szociológus.
Hajnalt 1969-70-ben izgatás vádjával bebörtönözték, amnesztiával szabadult. 1971-től a Képes Újság, a Pest Megyei Hírlap, az új Tüköir, a Négy Évszak munkatársa volt. 1974 óta publikál szociográfiákat, riportokat, dokumentumfilm - forgatókönyveket. 1981-ben az NSZK-ban politikai menedékjogot kapott. A Nemzedékek alapító kiadója, a Novum Verlag társtulajdonosa, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1995-ben hazatért. Több mutatása
71
éve
1955 – Megszületett Can Togay János, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata, egyetemi tanár.
Eredeti neve Can Togay, török szülőktől született Budapesten, Németországban nevelkedett.
67
éve
1959 – Megszületett Petőcz András, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett író, költő, szerkesztő.
József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas.
156
éve
1870 – Meszületett Amado Nervo mexikói költő, író és elbeszélő, diplomata.
Amado Nervo diplomataként Spanyolországban, Argentínában, Uruguayban és Paraguayban képviselte hazáját. Első verseskötetei a modernismo jegyében születtek, későbbi műveiben egyszerűségre, őszinteségre türekedett. Költészetére mindvégig a szerelem és az istenkeresés földi - égi kettőssége nyomta rá bélyegét; prózai műveiben a pszichológiai elemek modern kezelésével kelt feszültséget. Ő alapította a Revista Moderni című folyóiratot, amelyet szerkesztett is. Sok verse olvasható magyarul. (Meghalt 1919.05.24) Több mutatása
1596
éve
430 – Szent Ágoston ünnepe
Szent Ágoston katolikus egyházi író, filozófus halálának emlékére. Szent Ágoston lelkesen tanulmányozta Platón és a neoplatonisták munkásságát. Később figyelme a Biblia vizsgálata felé irányult, végül 387-ben kereszténnyé vált. 391-ben pappá szentelték, majd 396-ban hippói püspök lett. 397-ben írta híres önéletrajzát a Vallomásokat, majd 413-426 között a keresztény egyház igazolását, a "De Civitate Dei"-t. A De Trinitate című műve a Szentháromság doktrínájának magyarázata. A kereszténység kétségtelenül legnagyobb filozófusa volt. Életművéből táplálkozik a középkor ideológiája, s hatása szinte napjainkig érvényesül. Több mutatása
277
éve
1749 – Megszületett Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró (Faust).
Goethe Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom - és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" a zseni - elmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejezödött ki, hogy korlátnak érzi kora társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve annyira kiemelkedóa líra, a dráma, az epika és az esszéirodalom területén, hogy neve mindazt felidézi, amit írt.Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe foIdoIgozásában mély erkölcsi és mítikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete főműve lett. Több mutatása
226
éve
1800 – Megszületett Szenvey József költő, műfordító, újságíró, szerkesztő és akadémikus.
Szenvey a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1832-ben a Társalkodó, 1842-ben a Világ, 1844-ben a Budapesti Híradó, 1850-ben a Pesti Napló szerkesztője volt. Választékos nyelvi és formai ízlésről tanúskodó verseiben főként divatos rokokótémákat dolgozott fel; Lefordította Schiller számos drámáját. (Meghalt 1857.01.22) Több mutatása
118
éve