Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

126 éve

1900 – Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.

1869-ben a Bázeli egyetem klasszika - filológia professzora lett. Az 1870-71-es porosz - francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezdve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le. Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dologi örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Első jelentős írása, A tragédia eredete 1872-ben jelent meg. Korszerűtlen elmélkedések című művében kifejtette, hogy a kultúra feladata nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életrehívása. Ebben a művében vezette be a kulturfiliszter fogalmát is, így jellemezve az átlagember, aki a köznapi lét idilljében érzi jól magát. Aforizmák című könyvében azt nevezte szabad szellemnek, aki másként gondolkodik, mint amire származása és státusza rendelné. Érvelése főleg a kereszténység ellen irányult, lerombolta a valláserkölcs alappilléreit. Nevezetes jelszava: "Isten meghalt" - főleg Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung germán hőskultuszán, megírta a Parsifal szeretetmítoszát. Nietzsche szemlélete szerint az ember csakmagában találhatja meg az értékeket. Veszélyes tanítása, hogy az emberi lét lényege a hatalom akarása. Így a többre méltó egyre magasabbra fejleszti magát, míg felsőbbrendű ember, "Übermensch" nem lesz. Ez az eszmerendszer minden korábbi értéket tagad, s a nácizmus világnézeti alapja lett. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték. Több mutatása

Teljes esemény 2

1900. 08. 25. Meghalt Irodalom

88 éve

1938 – Pethő Sándor megalapította a Magyar Nemzet című napilapot.

Bemutatkozó cikkében Pethő kijelentette, hogy "a fajmagyarság megdönthetetlen felsőbbségének szerves és intézményes megalapozása"-t is feladatának tekinti a lap hasábjain. A Magyar Nemzetet 1944-ben betiltották, majd 1945. május 1-jén indult meg ismét. Fő feladatának a városi értelmiség tájékoztatását tekintette. A lap hasábjain jelentek meg Kassák Lajos, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő írásai, s a klasszikus magyar tárca jelentős alkotásai Ambrus Zoltán és Krúdy Gyula tollából. 1954-1990 között a Hazafias Népfront lapja, 1991-től a francia Hersant érdekeltség tulajdona volt, 1996-tól a laptulajdonos a Postabank Rt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 08. 25. Történelem Irodalom Magyar

86 éve

1940 – Meghalt Pethő Sándor publicista, író, történész, a Magyar Nemzet című lap alapítója.

Pethő közel tíz évig főgimnáziumi történelemtanárként dolgozott, majd azÉlet című folyóiratot szerkesztette,1934-38 között pedig a Magyarság című napilap főszerkesztői székében ült. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely jelentékeny szerepet játszott a hitleri fasizmus és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben. A lap az ő vezetésével vált a német befolyással szembeforduló polgári orgánummá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1940. 08. 25. Meghalt Irodalom Magyar

37 éve

1989 – Meghalt Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke).

Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1989. 08. 25. Meghalt Irodalom Magyar

315 éve

1711 – Megszületett Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus.

Herder a természethez való visszatérést hírdető mozgalom, a "Sturm und Drang" vezető teoretikusa. Szerinte az emberiség története a természetből indul, annak folytatása. Az emberiség fejlődésének eredménye a művészet, a vallás, a gondolkodás és a nyelv, a fejlődés során azonban elvész a természet szerinti élet. Újraértékelte a német kultúrát, az antik humanizmust tekintette művelődési eszménynek. Egész életművével a nemzeti ésaz egyetemes kultúra mélyebb megismerésére és megértésére törekedett. 1963-ban alapították a róla elnevezett díjat, amelyet a bécsi egyetem évente olyan kelet - és délkelet -európai tudósoknak, művészeknek adományoz, akik jelentősen részt vesznek a terület tudományos, kulturális és emberi kapcsolatainak alakításában. (Meghalt 1803.12.18) Több mutatása

Teljes esemény 0

1711. 08. 25. Született Irodalom

101 éve

1925 – Megszületett Bíró Gerd újságíró, főszerkesztő, közgazdasági szakíró.

Bíró Gerd munkájának fő területe 1947-től a külföldre irányuló tájékoztatási tevékenység: dolgozott a Külügyminisztériumban, a Corvina kiadó szerkesztőjeként és nagykövetségi tanácsosaként. 1969-től, közel két évtizeden át vezette a Magyar Kereskedelmi Kamara Tájékoztatási Főosztályát. 1970-ben megalapította az ország külgazdasági - és világpiaci nyitását előmozdító Hungarian Business Herald, illetve Ungarische Wirtschaftshefte című angol, illetve német nyelvű folyóiratot. Több könyvet írt az európai gazdasági együttműködésről, a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről. Külföldi előadásait angol, francia és német nyelven tartotta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 08. 25. Született Irodalom Magyar

82 éve

1944 – Meghalt Musza Dzsalil szovjet-tatár költő, műfordító.

1941-től a szovjet hadseregben szolgált. Egy évvel később súlyosan megsebesült, német fogságba esett, majd koncentrációs táborba hurcolták. Hazaszeretetre, hősies ellenállásra buzdító költeményei a fogolytáborban keletkeztek. Ellenállási csoportot szervezett a foglyok kiszabadítására, ezért a fasiszták kivégezték. Halála után, 1956-ban megkapta a Szovjetunió hőse címet. "Jövünk"címmel jelent meg önálló kötete. A ma nevét viselő Tatár Állami Opera - és Balettszínház egyik megszervezője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1944. 08. 25. Meghalt Irodalom