92
éve
Irodalom kategória
69
éve
1957 – Megszületett Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, Ferge Zsuzsa osztályán kezdte kutatói pályáját, ahol 1996-ig dolgozott. Több mint három évtizede oktat egyetemeken. 2004-től egyetemi docens a Debreceni Egyetemen.A rendszerváltás után több fontos kormányzati pozíciót töltött be, minisztériumi szociálpolitikai háttérintézményeket vezetett, valamint az Országos Munkaügyi Központot irányította. Szakértői munkát végzett nemzetközi szervezetek számára (EU, EBESZ, OECD). Több mutatása
195
éve
101
éve
1925 – Megszületett Tarnai Andor irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus.
Tarnai az ELTE Bölcsészkara régi magyar irodalomtörténeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként tevékenykedett. Elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának, tagja a vallástudományi szakbizottságnak. A középkori és a reformációkori irodalom kiváló művelőjének és oktatójának számított. Szerkesztette az Irodalomtörténeti Közleményeket. 1966-ban szerezte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1981-ben pedig doktori címét.1990-től volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1988-ban Akadémiai díjjal tüntették ki. Főbb művei: A magyar kritika évszázadai, A magyar nyelvet írni kezdik, Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Meghalt 1994.08.25) Több mutatása
78
éve
1948 – Megkezdte működését a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház.
Szemlér Ferenc: Egy híd elkészül című egyfelvonásos darabjának bemutója volt az első. 1948 nyarán a romániai magyar politikai és művelődési szervek vezetői kihasználták a nemzetiségi politika területén mutatkozó viszonylagosan kedvező helyzetet, és közvetlenül a háború után szerveződött kolozsvári Dolgozók Színházának tagjaiból, meg a hozzájuk csatlakozottakból létrehozták Sepsiszentgyörgyön a magyar színházat. Országos, sőt határon túli visszhangot váltottak ki az előadásaikkal, különböző drámaciklussaikkal. Játszottak Shakespeare és Moliere darabokat, később Sütő András "Tékozló szerelem", "Csillag a máglyán", "Káin és Ábel", "Szuzai mennyegző" című drámáit mutatták be.1987, április 12-től Sfintu-Gheorghei Színház néven működik, mert ekkor mutatkozott be a színház román tagozata. 1989 után a magyar tagozat felvette Tamási Áron nevét. Több mutatása
35
éve
203
éve
1823 – Miskolcon megnyílt a mai nemzeti színház elődje.
Az első előadáson Kisfaludy Károly "A tatárok Magyarországon" című drámáját mutatták be. A színjátszásnak Miskolcon a XVIII.századra visszanyúló hagyományai vannak. A város művészetpártoló közönségének olyan jó híre volt, hogy Wesselényi Miklós ideküldte az Erdélyi Magyar Színtársulatot. A társulat az 1800-as évektől a Korona vendéglő (ma: Avas szálló) kerthelyiségében, majd a Wesselényi által építtetett nyári színkörben lépett fel. Az ország első, állandó "kőszínházát" Kun János helyi kőműves építette fel. A színház 20 éves működés után tűzvész martaléka lett. Az újonnan emelt és ma isálló színház 1957. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Schöpflin Gyula író, műfordító (Budapest nem felel).
Schöpflin Aladár, a neves kritikus, kiadóhivatali lektor és lapszerkesztőnek a fia. Schöpflin Gyula diákként kommunista szervezkedésben vett részt és ezért többhónapi fogházbüntetésre ítélték. 1933-35 között a Révai Könyvkiadó lektora volt, 1938-44-ig pedig a Budakalászi Textilművek tisztviselője. Ugyanakkor a Nyugat, a Századunk, a Gondolat című folyóiratokban publikált regényeket, elbeszéléseket, esszéket. 1945-ben ő lett a Magyar Rádió műsorigazgatója. 1949-50-ben ő vezette Magyarország stockholmi követségét és egyben ellátta az ország oslói és koppenhágai képviselői tisztét is. A Rajk - per miatt megtagadta a hazatérést és családjával Skóciába emigrált. 1954-62-ig gépgyáritisztviselőként dolgozott, majd 1964-79-ig Londonban műszaki főiskolai eladóként dolgozott. Íróként a Nagypál István nevet használta. Művei: Budapest nem felel, A korszerű rádió, A korszerű rádió dramaturgiája, Szélkiáltó. Angliai tartózkodása idején szamizdat írásokat fordított angolra. Több mutatása
97
éve
1929 – Megszületett Paul Lendvai magyarországi születésű osztrák újságíró, szerkesztő.
Tanulmányaiban, írásaiban a kelet - európai politikai és kulturális kérdéseket vizsgálta a rendszerváltás előtt, - és után. Lendvai tanulmányai befejezése után a Kossuth Népe, a Szabad Nép, később az MTI munkatársa volt. 1953-ban a belső karhatalomnál dolgozott, amikor trockizmus vádjával letartóztatták.1956-ban visszavették a pártba és 1956-57 között az Esti Hírlap riportereként tevékenykedett. A forradalom bukása után nem sokkal azonban nem tért vissza egyik varsói riportútjáról, hanem Bécsbe távozott, ahol azóta is él. 1960-82-ig a The Financial Times tudósítója, s dolgozik más német, osztrák és svájci lapoknak, valamint rádióadóknak is.Tevékenykedett az Osztrák Rádió és TV kelet- és délkelet-európai osztályának vezetőjeként valamint az osztrák közszolgálati ORF rádió és televízió intendánsaként. Az ORF főtanácsadója és műsorvezetője. 1973-tól az Europaische Rundschau főszerkesztője és társkiadója. 1980 óta professzor, vendégprofesszorként tanított a Kaliforniai Egyetemen is. Főbb munkái németül jelentek meg: A vörös Balkán: a nacionalizmus és kommunizmus között, Antiszemitizmus zsidók nélkül, A médiaháború, Ahogyan a kommunista kormányok a hírekkel politizálnak, Az önfejű Magyarország. Több mutatása
79
éve