128
éve
Irodalom kategória
69
éve
1957 – Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
Kossuth-díjas drámaíró, költő, újságíró. Az operettek, bohózatok, karcolatok, novellák írásának a mestere volt, aki műveiben könnyedén alkalmazta a humoros, ironikus hangnemet, s a különböző találó jellem- és helyzetkomikumokat, de vidám alkotásaiban is mindig ott rejlett a társadalmi bírálat, a valós emberábrázolás igénye. Több mutatása
64
éve
1962 – Meghalt Edward Estlin Cummings amerikai költő, író és festő.
Cummings egyetemi tanulmányait 1916-ban fejezte be a Harvardon, majd önkéntesként részt vett az I. világháborúban. A francia fronton szolgált, de fegyelmi vétség miatt internálótáborba került. Ott szerzett tapasztalataiból írta meg 1922-ben megjelent, humanista hangvételű önéletrajzi regényét, a The Enormous Room - ot. A háború után festészetet tanult Párizsban, majd visszatért Amerikába és New York bohémnegyedében, Greenwich Village - ben telepedett le. Költőként az 1920-as évek végén vált ismertté az akkor még szélsőségesen különcnek számító, rövid lírai verseivel. Humora, szatirizáló hajlama, csúfondáros, polgárpukkasztó különcködése, kifogyhatatlan ötletessége az amerikai avantgárd élvonalába emelte. Verseinek kétkötetes gyűjteményes kiadása 1968-ban jelent meg. (Született 1894.10.14) Több mutatása
19
éve
2007 – Meghalt Szepes Mária író, költő, színész (A Vörös Oroszlán).
Születési nevén Scherbák Magdolna. Apja után kapott nevén: Papír Mária. Ismertebb nevén Szepes Mária, íróként Orsi Mária, színészként Papír Magda volt. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Alesz Adamovics fehérorosz író.
Adamovics a második világháború partizán harcairól írt műveivel vált ismerté a nemzetközi irodalmi életben. Leghíresebb alkotásain, a Partizánok és a Katyn története című munkáin kívül társszerzője volt egy, a leningrádi blokádról írt könyvnek. Ő volt a moszkvai filmművészeti intézet igazgatója és ő írta a Jöjj és Láss című háborús film forgatókönyvét is. (Meghalt 1994.01.26) Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Sánta Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író (Az ötödik pecsét).
Sánta Ferenc Kolozsváron járt gimnáziumba, 1945-ben a debrecen ireformátus kollégium diákja volt, de tanulmányait félbehagyta. Megnősült, sokféle foglalkozással próbálkozott, ipari munkás, bányász, katonatiszt lett. 1954-ben az Irodalmi Újságban Sokan voltunk című elbeszélésével az irodalmi élet középpontjába került, az Új Hangban Szabó Pál avatta hóvá. Pályakezdését az irodalomtörténet Móriczéhoz méri, a hasonló szemlélet, a népismeret, népszeretet miatt is. Hamarosan első elbeszéléskötete, aTéli virágzás is napvilágot látott, igazolva a pályakezdéshez fűzött reményeket. 1963-ban jelent meg Az ötödik pecsét című allegorikus regénye, amelynek határhelyzetbe kényszerített hősei a lelkiismeretük parancsát követve választanak az élet és a becsület között. Jelentősek Húsz óra és Az áruló című művei is. Ez utóbbit színpadon Éjszaka címmel játszották. Novellái: Isten a szekéren, válogatott írásai Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel jelentek meg. 1987-ben az MDF alapító tagja, 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 2008.06.06-án halt meg. Több mutatása
37
éve
1989 – Meghalt Georges Simenon belga író (Maigret felügyelő).
Simenon a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Irodalomjegyzéke majd 200 regényt, több mint 150 novellát, néhány önéletrajzi művet, számos cikket és rengeteg ponyvaregényt tartalmaz, amiket több mint két tucat név alatt írt. Összesen körülbelül 1,4 milliárd példányt nyomtattak műveiből. Több mutatása
178
éve
1848 – Megszületett szlováni Beöthy Zsolt irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Leonhard Frank német elbeszélő, író.
Leonhard Frank a XX. századi német irodalom egyik jelentős humanista és kritikai realista képviselője volt. Elbeszélései a német irodalom legjobbjai közé tartoznak, gyakran önéletrajzi ihletésűek, olykor szentimentálisak, de mély humanizmus jellemzi őket. Stílusában az expresszionista szaggatottság és érzelmi telítettség lírai humorral, árnyalt lélekábrázolással párosult. Több mutatása
121
éve