51
éve
Sport kategória
65
éve
1961 – Megszületett Ben Johnson olimpiai és világbajnok kanadai futó.
Többszöri dopping problémák után 1993-ban végleg eltiltották a versenyzéstől.
37
éve
1989 – Meghalt Lantos Mihály futballista, az Aranycsapat hátvédje.
Lantos (Liendenmayer) Mihály már 12 évesen a MÁVAG igazolt játékosa volt, majd 1944-től a BVSC, 1947-től pedig az MTK labdarúgója lett. Az Aranycsapat hátvédjeként játszott a helsinki olimpián, az angolok elleni - 6:3-ra, majd a visszavágón 7:1-re megnyert - meccseken és a svájci világbajnokságon is, pályafutása során három bajnoki aranyérmet nyert. Lantos 1962-ben hagyta abba az aktív labdarúgást, de 1965-től három évig egy görög csapat vezetőedzőjeedzője volt, majd Magyarországra visszatérve, 1989-es halálig a Komlói Bányász, majd a ZTE edzőjeként dolgozott. Több mutatása
77
éve
1949 – Meghalt Dáni Nándor olimpiai ezüst érmes atléta.
Több sportágban versenyzett. A Sportkedvelők Köre, majd a Magyar Atlétikai Club (MAC) futója és kerékpárversenyzője, egyúttal a Neptun Evezős Egyesület evezőse és a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) gyorskorcsolyázója. Többszörös magyar rekorder és bajnok. 1894-ben futott száz yardos rekordját (10,3 mp) csak kilenc, 880 yardos rekordját (2:05,5) csak tizennégy év múlva tudták megdönteni. 1896-ban eredményei alapján egyike lett az I., athéni olimpián részt vett nyolc magyar sportolónak. A 100 méteres síkfutás előfutamaiból kiesett, de 800 méteres síkfutásban a győztes ausztrál Edwin Flack mögött – 2:11,00 idővel – megszerezte a magyar atlétika első olimpiai ezüstérmét. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Madarász Csilla úszó, edző, aki 1960-ban két alkalommal javította meg a 100 méteres női gyorsúszás Európa-csúcsát.
Neve 1960-ig Bajnógel; férjezett neve Dobai Gyuláné. Két nyári olimpián vett részt. Tizennégyszeres magyar bajnokként hagyta abba 1964-ben, akkor az év legjobb úszójának választották. Szerepelt az első nem hivatalos magyar női vízilabda csapatban, pályafutása után edzősködött. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Varga Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka.
1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát, több német csapatban is játszott. Később Győri ETO FC szakmai igazgatója volt, majd Aszódon edző. Több mutatása
45
éve
147
éve
1879 – Megszületett Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető.
1895-től 1898-ig a BTC (Budapesti Torna Club) sportolójaként több sportágban – atlétikában, birkózásban, evezésben és labdarúgásban – versenyzett. 1898-tól a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, majd 1899-től a magyaróvári Gazdasági Akadémiára került és a helyi atlétikai klub színeiben készült a párizsi olimpiára. Technikai újítást vezetett be a diszkoszvetésben, ő a ma is alkalmazott modern fordulásos diszkoszvető mozgás kialakítója. Ő lett a magyar atlétika első olimpiai bajnoka. Olimpiai győzelme idején még csak 21 éves volt, de ezt követően már csak néhány atlétikai versenyen indult. Hajós Alfréd után második magyar sportemberként nyert olimpiai bajnokságot és a sors furcsaságaként aranyérmeseink közül másodikként hunyt el. Több mutatása
86
éve
1940 – Meghalt Énekes István olimpiai bajnok ökölvívó.
Budapesten született 1911. február 20-án. Vasúti tisztként 1927-től 1940-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) ökölvívó szakosztályának versenyzője volt. 1928-ban részt vett a hazai olimpiai válogatón, de Kocsis Antaltól vereséget szenvedett. Decemberben Budapest bajnokságot nyert. Egy évre rá a légsúly magyar bajnoka lett. 1930-ban Budapesten szerzett Európa-bajnoki címet. 1928-tól huszonhat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon, Los Angelesben olimpiai bajnoki címet nyert. Az újkori olimpiák történetében ez volt a magyar csapat huszonnegyedik, a magyar ökölvívás második aranyérme. 1934-ben újra Európa-bajnok lett. Ebben az évben érte el utolsó nemzetközi sikerét. Röviddel huszonkilencedik életévének betöltése előtt öngyilkos lett. Több mutatása
17
éve