Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Sport kategória

114 éve

1912 – Megszületett Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok vívó.

1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is. 1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el. 1955-től a Magyar Vívó Szövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-től vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője. Háromszoros kardcsapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952), négyszeres kardcsapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954). Több mutatása

Teljes esemény 0

1912. 01. 03. Született Sport Magyar

57 éve

1969 – Megszületett Michael Schumacher német autóversenyző, hétszeres Forma 1-es világbajnok.

Hürth-Hermülheim, Németországban született. A sportág eddigi legeredményesebb pilótája. Ő volt a Formula–1 első német világbajnoka, nagy szerepet játszott a sportág németországi népszerűsítésében. 2006-ban, az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) által végzett felmérésen a szurkolók a Formula–1 legnépszerűbb versenyzőjének választották. Két, a Benetton csapattal nyert világbajnokság után, 1996-ban a Ferrarihoz szerződött, ahol 2000 és 2004 között sorozatban öt világbajnoki címet szerzett. Ő nyerte a legtöbb világbajnoki címet, a legtöbb versenyt, ő érte el a legtöbb pole pozíciót és versenyben futott leggyorsabb kört, élen áll az összes szerzett pontok és a legtöbb, egy szezonban aratott győzelmek rangsorában. A sportágban egyedülálló módon, a 2002-es évad minden versenyén dobogóra állhatott. A vezetési stílusa gyakran váltott ki vitákat. Kétszer volt részese a világbajnoki címet eldöntő ütközésnek, melyek közül az 1997-es, Jacques Villeneuvevel történt karambol után kizárták az az évi világbajnokságból. A versenypályán kívül az UNESCO nagykövete, jótékony kezdeményezések résztvevője, szószólója a versenyzők biztonságának. Öccse, Ralf Schumacher szintén Formula–1-es pilóta, 2007-ig a Toyota csapatnál versenyzett, majd pedig a DTM-be szerződött. Michael a 2010-es szezontól visszatért a Formula–1-be, a Ross Brawn vezette Mercedes GP-hez. Több mutatása

Teljes esemény 1

1969. 01. 03. Született Érdekes Sport

121 éve

1905 – Megszületett Papp László többszörös bajnok birkózó, edző, jogász.

Hétszeres magyar bajnok és 15-szörös magyar válogatott volt. Az 1928-as amszterdami olimpián kötöttfogás kisközépsúlyban ezüstérmes lett. 1927-ben és 1933-ban Európa-bajnoki címet szerzett. 1928-ban a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált, 1951-ben a Testnevelési Főiskolán birkózó szakedzői oklevelet szerzett, 1961-ben mesteredző lett. 1928-tól 1934-ig Budapesten joggyakornok, 1934-től 1938-ig a Pestvidéki Törvényszéken bírósági jegyző, majd titkár. 1938-tól 1942-ig Gödöllőn, illetve Újpesten járásbíró, 1942-től 1945-ig a Pestvidéki Törvényszéken bíró, 1945-től 1949-ig Szentesen a Csongrád megyei Földhivatal vezetője, a helyi földreform irányítója volt. 1949-től 1956-ig a Pest megyei Bíróság tanácselnöke, 1957-től 1971-ig a Legfelső Bíróság bírája. 1971-től az FTC jogtanácsosa lett. 1923-tól 1944-ig a Magy. Atletikai Club (MAC) birkózója. 1928-ban az amszterdami olimpián kötöttfogás kisközépsúlyban olimpiai 2. helyezést ért el. 1927-ben kötöttfogás kisközépsúlyban, 1933-ban szabadfogás félnehézsúlyban Európa-bajnok volt. 1925-ben kötöttfogás nagyközépsúlyban, 1926-ban és 1934-ben kötöttfogás középsúlyban Európa-bajnoki 3. helyezett. 1926-tól 1934-ig hétszeres magyar bajnok birkózásban. 1932-ben súlyemelésben, kisnehézsúlyban is magyar bajnok volt. A MAC 28. klubbajnoka, 1925-től 1934-ig 15-szörös magyar válogatott, 1935-től 1944-ig a magyar birkózóválogatott szövetségi kapitánya. 1945-től 1949-ig Szentesen edzősködött; 1949-től 1970-ig az FTC birkózó szakosztály vezető edzője, közben 1950-től 1955-ig a magyar birkózó válogatott keretedzője. A Magyar Birkózó Szövetség edzőbizottságának elnöke, 1970-től az FTC elnökségi tagja, 1970-től 1973-ig az FTC Módszertani Osztály vezetője. Az FTC örökös tagja, 1984-ben az FTC Aranydiplomása. Művei: A szabadbirkózás (Bp., 1944); A birkózás edzésmódszere (Matura Mihállyal, Bp., 1952); A szabadfogású birkózás (Matura Mihállyal, Bp., 1953, 2. átdolg. és bőv. kiad. Bp., 1958, németül Berlin, 1957); A kötöttfogású birkózás (Matura Mihállyal, Bp., 1955); A birkózás. Kötött- és szabadfogású (Bp., 1964. 2. átdolg. és bőv. kiad. Bp., 1970). Több mutatása

Teljes esemény 0

1905. 01. 04. Született Sport Magyar

133 éve

1893 – Megszületett Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.

Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/ Több mutatása

Teljes esemény 0

1893. 01. 06. Történelem Sport Magyar