78
éve
Sport kategória
41
éve
1985 – Meghalt Jacsó István edző, sportvezető, jogász.
Ő volt a Magyar Olimpiai Bizottság egyetlen tagja 1984-ben, aki nem szavazta meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. 1985-től már nem került be a döntéshozásba. Dr. Jacsó István már 1944-ben is kiállt az üldözöttek mellett, 1956-ban pedig védőügyvédként dolgozott. A Magyar Kézilabda-szövetség elnökségi tagjaként volt tagja a MOB-nak és a szövetség fegyelmi bizottságának is elnöke volt. Több mutatása
101
éve
1925 – Világrekordot állított fel Johnny Weissmüller 150 yardos (kb 140 m) gyorsúszásban.
A rekord 1 perc, 25 másodpec volt.
70
éve
1956 – Megszületett Larry (Joe) Bird kosárlabda játékos.
West Baden-ban (Indiana, USA) született.
42
éve
102
éve
1924 – Megszületett Hasznos István olimpiai bajnok vízilabdázó.
1934-től a Szolnoki MÁV, 1945-től a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club), 1947-től a Budapesti Előre, majd 1947-től a Szolnoki MTE, illetve a Szolnoki Dózsa sportolója volt. Úszásban és Vízilabdázásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeket vízilabdázásban ért el. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Szolnokon összesen 212 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 339 gólt dobott. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza. Több mutatása
70
éve
1956 – Befejeződött a tizenhatodik újkori Nyári Olimpia az ausztráliai Melbourne-ben.
A távoli kontinensen rendezett viadalra 67 országból viszonylag kevés, alig több mint 3300 sportoló érkezett. Ráadásul a szigetországot érintő, karanténhoz kapcsolódó törvények miatt a lovas számokat Ausztrálián kívül kellett megtartani, így jó néhány eseménynek Stockholm adott otthont még júniusban. A magyar sportolóknak Melbourne-ben kilenc aranyérmet, valamint tíz ezüstöt és hét bronzot sikerült összegyűjteniük. A legsikeresebb sportoló ezen az Olimpián Keleti Ágnes tornásznő volt, aki három egyéni aranyat nyert, valamint a tornászcsapattal is a dobogó legfelső fokára állhatott. A kard- és a vízilabdahagyomány nem tört meg: az arany kardcsapatból az egyéni bajnok most Kárpáti Rudolf lett, és a pólósok is megvédték bajnoki címüket. Papp László ökölvívó megszerezte harmadik, egyben utolsó olimpiai aranyát, ezzel még ma is ő az újkori viadalok egyetlen háromszoros bokszbajnoka. Ezen az Olimpián született először magyar kajak-arany, 1000 méteren, a Fábián-Urányi kettősnek köszönhetően. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző, szövetségi kapitány, nemzetközi játékvezető.
Eredeti nevén: Kohlmann. Első felesége Lorán Lenke színésznő, második felesége Tass Olga olimpiai és világbajnok tornásznő volt.Édesapja, id. Lemhényi Dezső politikus, országgyűlési képviselő volt, aki az 1910-es évek végén magyarosította saját és családja vezetéknevét Kollmannról Lemhényire. 1935-ben először úszott Magyarországon pillangó-stílusban. 1940-1942 között három alkalommal nyerte meg a Báró Wesselényi Emlékversenyt (Tihany – Balatonfüred között, 4,5 km). 1925-től a Budapesti Sportegyesület, 1943-tól az UTE, 1953 és 1959 között a Budapesti Spartacus játékosa, közben 1951-ben a Budapesti Honvéd alapító edzője és játékosa. 1940-ben, 1945-ben, 1946-ban, 1948-ban, 1951-ben és 1952-ben országos bajnokságot nyert együttesek tagja. 1948-1952 között húszszoros válogatott. 1948-ban a londoni olimpián az UTE játékosaként az ezüstérmet szerzett csapat tagja. 1952-ben a helsinki olimpiai játékokon a Budapesti Dózsa sportolójaként az aranyérmet szerzett csapat tagja volt. 1954-től mesteredző. 1953 és 1955 között a Budapesti Spartacus vezetőedzője és szövetségi kapitány. 1957-től szövetségi kapitány 1960-ig. 1954-ben és 1958-ban csapata Európa-bajnokságot nyert. 1960-ban a római olimpián csapata harmadik helyezett volt. 1960 és 1969 között Franciaországban szövetségi kapitány. 1969-től a Központi Sportiskola (KSI) vezetőedzője. 1973 és 1977 között Kanadában edző. 1978 óta nyugdíjas. 1990-től Kanadában, Izraelben, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban edző. 1990-től a Magyar Olimpiai Klub elnöke. A Mező Ferenc alapítvány elnöke. A Sportérdem Érem arany és ezüst fokozata, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, a MOB Érdemérem, a NOB Érdemrend ezüst fokozat kitüntetettje. A Magyar Vízilabda-szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. Racing Club de Paris örökös tagja. Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó.
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, majd Dorogon lett első osztályú játékos. 1966 és 1969 között a Ferencváros labdarúgója volt, ahol kétszeres magyar bajnok és VVK (UEFA-kupa) döntős lett. 1971-ben Kispestre a Honvédhoz igazolt és ott hat idényt töltött el. 1977-ben 34 évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött és a csapattal kiharcolta az NB I-es szereplést. 1980-ban itt fejezte be az aktív sportot, de még 1982-ben egy rövid időt a hévízi csapatban szerepelt. Az első osztályban összesen 377 bajnoki mérközésen 30 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt ért el. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. 1968-ban a világválogatott tagja Brazília ellen Rio de Janeiroban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. 1981-ben szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskolán. 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője. Felesége Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő. Több mutatása
123
éve