87
éve
Sport kategória
78
éve
54
éve
1972 – Megkezdődött a tizenegyedik Téli Olimpia Japánban, Sapporoban.
Sapporo remekül megszervezett, mégis botrányos Téli Olimpia volt, köszönhetően az amatőr-profi vitának, és a reklámok kérdésének. Kanada jégkorongválogatottja inkább nem is indult a japán játékokon, tiltott reklámozásért pedig a helyszínen zárták ki a versenyből az osztrákok nagy reménységét, a síelő Karl Schranzot. Végül 30 országból ezer sportoló érkezett a versenyekre, az éremtáblázaton pedig Szovjetunió visszaállt az élre, 5 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzéremmel. A szovjetek mind az öt bajnoki címet sífutásban nyerték, ebből Galina Kuklova egyéniben kettő, váltóban egy aranyérmet szerzett. A gyorskorcsolyaszámokban ismét a hollandok diadalmaskodtak, Ard Schenk 1500, 5000 és 10 000 méteren is nyert. A műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa az ötödik helyen végzett. Egyébként ez volt a legelső olyan Téli Olimpia, ahol egyetlen finn versenyző sem lett bajnok. Több mutatása
27
éve
1999 – Meghalt Schirilla György, hosszútávfutó, aki 37 éven át minden évben átúszta a jeges Dunát. Fia, ifj, Schirilla György folytatja a hagyományt.
Budapesten halt meg. 1957-től minden évben átúszta a jeges Dunát. Schirilla az egészséges életmód apostola volt, ehhez szorosan kapcsolódott a számára erőt adó vegetarianizmus. 12 éves kora óta nem evett húst, idővel áttért a teljesen növényi táplálkozásra. Az étrend mellett gyakorolta a vízkúrákat, a szabadban végzett aktív "mezitlábaskodást" és a pozitív gondolkodást, számtalan könyvben adta közre tanácsait az egészséges életmódról. Az extrém kihívásokat kedvelő Schirilla, aki 1973-ban szerzett testnevelő tanári oklevelet, a futásban is próbára tette magát. 1975 és 1982 között minden évben teljesítette a Balaton körüli szuper-hosszútávfutást. 1967-ben 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot. Páratlan teljesítménye nyomán forgatta róla Gazdag Gyula a Hosszú futásodra mindig számíthatunk című dokumentumfilmjét, a mára klasszikussá vált darabban a sportteljesítmény a függetlenség szimbóluma lett. Halála után fia, ifj. Schirilla György ápolja hagyományát, és azóta ő ússza át a jeges Dunát. http://www.schirilla.hu/edesapam.html Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Grosics Gyula, labdarúgó, edző, „a fekete párduc”, a legendás Aranycsapat tagja, a Nemzet Sportolója.
1939-től a Dorogi AC, 1947-től a Mateosz, 1950-től a Budapesti Honvéd, majd 1956-tól a Tatabányai Bányász kapusa volt. 86-szoros válogatottként, olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes és háromszor bajnokcsapat tagjaként játszott. Edző volt a Tatabányánál, majd az SBTC-nél. 1969-től a Volán SC elnöke volt 1986-ig, valamint 1976-ig a Volántourist osztályvezetője. 1990-ben és 1991-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt, 1991 után a Volán FC díszelnöke. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Wichmann Tamás kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok kenus.
Kétszeres olimpiai bronzérmes, olimpiai ezüstérmes. Gyermekkorában súlyos baleset érte, 6 évesen elütötte egy autó. Felépüléséhez és erősítéséhez kezdett sportolni. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar és a nemzetközi sportélet kiemelkedő egyéniségévé tette. Profi pályafutása 1962-től 1983-ig tartott. 1978-ban UNESCO fair play-díjat kapott, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt. Énekelt és gitározott, rappelt. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2009-ben ezüstérmet nyert a magyar sárkányhajó válogatottal a dél-koreai Ulszanban a csapat-világbajnokság 200 méteres futamán, s így 61 évesen ismét vb-dobogóra állhatott. Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. 1987-ben megnyitotta söröző-éttermét, amit eredetileg Szent Jupátról, a kenusok "védőszentjéről" nevezett el, később Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be. Több mutatása
47
éve
1979 – Meghalt Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó.
Hatszor nyert magyar bajnokságot és 22 alkalommal volt tagja a magyar ökölvívó-válogatottnak. Az 1936. évi berlini olimpián könnyűsúlyban olimpiai bajnok lett. Több mutatása
102
éve
1924 – Befejeződött az első Téli Olimpia a franciaországi Chamonix-ban.
A Franciaországban rendezett első téli játékokat valójában csak 1926-ban nevezték ki Olimpiának, 1924-ben, a versenyek idején még a nyári Olimpia kiegészítéseként, nemzetközi téli sportheteknek hívták az eseményt. Korábban a skandináv államok tiltakoztak a Téli Olimpia ellen, mert veszélyben érezték saját, nagy múltú versenyeiket. Ugyanakkor az 1920-as antwerpeni Nyári Játékokon már szerepelt a műkorcsolya és a jégkorong, így egyre nyilvánvalóbbá vált a különválasztott Téli Olimpia létjogosultsága. Chamonix-ban 16 ország 258 sportolója mérte össze tudását öt sportág 14 versenyszámában. A síszámokat csak norvégok nyerték, az éremtáblázaton is ők végeztek az élen. Az abszolút sztár a finn gyorskorcsolyázó Clas Thunberg volt, akinek 3 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérmet sikerült begyűjtenie, de honfitársa, a szintén gyorskorcsolyázó Julius Skutnabb sem maradt el sokkal mögötte, ő a dobogó mindhárom fokát megjárta egyszer. Az első Téli Olimpián négy magyar sportoló vett részt, közülük a legeredményesebb Németh Ferenc síelő volt, aki az 50 kilométeres versenyen a 33 fős mezőnyből huszadikként ért célba. Több mutatása
94
éve
1932 – Megkezdődött a harmadik Téli Olimpia, melynek helyszíne az amerikai Lake Placid volt.
A svájci Olimpiához hasonlóan az Egyesült Államokban sem kedvezett az enyhe időjárás a 17 országból érkezett 252 sportolónak. Ráadásul, hogy érdekesebbek legyenek a versenyek, a rendezők megváltoztattak néhány dolgot. A gyorskorcsolyázók például nem párosával, hanem csapatosan versenyeztek a jégen, a síelőknek pedig az eddigieknél veszélyesebb terepeket jelöltek ki. Emiatt sok gyorskorcsolyázó (köztük olyan sztárok és korábbi olimpiai bajnokok, mint például a finn Clas Thunberg) el sem indult a versenyeken. A norvég műkorcsolyázónő, Sonja Henie azonban megszerezte második olimpiai aranyérmét, negyedszerre is bajnok lett Kanada jégkorongcsapata, és a magyaroknak is sikerült a dobogóra kerülni, a Rotter Emília-Szollás László műkorcsolyázópáros harmadik helyezést ért el. Ezen az Olimpián történt, hogy bobszámban bajnok lett az az Eddie Eagen, aki Antwerpenben félnehézsúlyú ökölvívóként diadalmaskodott; ezzel ő az egyetlen sportoló, aki téli és nyári olimpián is szerzett bajnoki címet. Az éremtáblázaton a házigazdák végeztek az élen, 6 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzéremmel. Több mutatása
50
éve