12
éve
Magyar kategória
460
éve
1566 – Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán.
Hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg "Szigeti veszedelem" című művében. 1508 körül született a horvátországi Zrinben, horvát főnemesi család sarjaként. 1526-ban, a mohácsi csata után, I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törökök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná nevezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt. 1556-ig tartó bánsága idején állandó küzdelmet folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál. 1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya , valamint 1563 és 1566 között dunántúli főkapitány volt. 1566.08.06-án II. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat. A 600 főre csökkent várőrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt 300 fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben. Több mutatása
47
éve
1979 – Megszületett Lékó Péter nemzetközi sakknagymester, aki 14 évesen minden idők legfiatalabb nagymestere lett.
Szabadkán született. Lékó Péter ugyan csak kilenc éves korában kezdett sakkozni, ennek ellenére 14 évesen megdöntötte Polgár Judit világcsúcsát, és ő lett minden idők legfiatalabb sakknagymestere. Ugyanebben az évben, 1994-ben megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. 1999-ben megnyerte a bordeaux-i Grand Prix-t és a dortmundi bajnokságot is, ahol végérvényesen a nemzetközi élvonalba került, megelőzve olyan vetélytársakat, mint Anand, Kramnyik és Kaszparov. A világ egyik legjobb sakkozójának tartják szakmai körökben is, tartósan a világranglista élvonalában szerepel. Nős, felesége Szonja Petroszjan, az örmény sakkválogatott kapitányának a lánya. Több mutatása
454
éve
1572 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot, akit jobban érdekelt az asztrológia mint a politika.
II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. 1552-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként. 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572-ben koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeités tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612-ben halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
393
éve
1633 – Bécsben megszületett IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja.
Pozsonyban a magyar rendek, apja kívánságára választottak királlyá. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647.06.16-án választották királlyá és meg is koronázták Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt himlőben. Több mutatása
391
éve
1635 – Megszületett Galánthai gróf Esterházy Pál Magyarország nádora, költő és zeneszerző.
Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török háborúban, majd a török kiűzésénél. Zrínyi Miklós, horvát bán alatt a magyar csapatok élén vett részt az ún. téli hadjáratban. Egy 5000 fős lovasság élén vonultak Eszéknek, ahol a törökök utánpótlását biztosító Dráva feletti hidat felgyújtották, így a hadjárat teljes keresztény győzelemmel végződött. 1668-ban kinevezték bányavidéki és dunáninneni főkapitánnyá, később Csobánc kapitánya lett. Végig hű maradt a Habsburg uralkodóhoz.1681-es soproni országgyűlésen nádorrá, s ebből kifolyólag Pest-Pilis-Solt vármegye örökös főispánjává tették, valamint az Aranygyapjas rend tagja lett. A magyarországi barokk költészet kiemelkedő alakja, történeti szempontból latin nyelvű emlékiratai is jelentősek. Buzgó katolikus volt, ennek jegyében szerzett kantátákat, melyek a korai magyar zenetörténet értékes emlékei. Teológiai tárgyú írásai és imádságai is ismertek. Neves műpártoló és műgyűjtő volt. Több mutatása
180
éve
1846 – Megnyílt a Miskolci Nőnevelő Intézet, az első magyar felsőbb leányiskola.
A Nőnevelő Intézet volt az első olyan iskola, amelyben a lányok az elemi ismereteket meghaladó műveltség birtokába juthattak, mégpedig magyar nyelven. A tanoda, amely politikai nézeteiben a későbbi forradalom baloldali erőihez, s főként Táncsics Mihály politikai programjához csatlakozott, később résztvett a szabadságharc támogatására szervezett gyűjtésekben is. Az intézet "Vezértanítónője" 13 évig Karacs Teréz volt. Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
Rimaszombatban született. A Riedl Lujza néven született primadonna anyja és apja is vándorszínész volt. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszot Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével. Férje 1871-es halála után Blaha Lujza még kétszer kötött házasságot, először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a pesti német színháznak, játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához. Utolsó nagy sikerét a Nagymama című operettben aratta 1908-ban, 1910-ben végleg visszavonult a színjátszástól. 1893-ban villát vásárolt Balatonfüreden, ahol 1916-ig igen sok időt töltött; az épület a mai napig áll a róla elnevezett utcában. Több mutatása
116
éve
1910 – Átadták a János-hegyi kilátót, az Erzsébet királyné kilátót.
A neoromán stílusban épült, 23,5 m magas épületben 100 lépcső vezet fel a felső teraszra. Az alapnál a kerülete 53 méter, majd a felére csökken. Tiszta időben 75–80 km-re lehet ellátni, ritkán a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők. Sisi, Erzsébet királyné utoljára 1897-ben járt itt. „Május elsején a Szép Juhászné-hoz sétál, onnan a János-hegyre, a Hárs-hegyre, az Isten-szeméhez, a Disznófőhöz, a Fácánhoz, onnan le a Szarvasig. Négy óra futólépésben” - írta 1882-es budai tartózkodásáról első életrajzírója Corti gróf.A kilátó teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor. Több mutatása
114
éve