474
éve
Magyar kategória
95
éve
1931 – Megszületett Latinovits Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, "Színészkirály".
Érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. Édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Második férjétől, Frenreisz Istvántól születtek Latinovits féltestvérei, (művésznevén) Bujtor István és Frenreisz Károly. Építész diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1962-ben került a fővárosba, a Vígszínházhoz. Játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operett Színházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlékezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szinbád szerepében alakított. Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetlen igényesség jellemezte. Latinovits sokat viaskodott az akkori hatalom képviselőivel, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című (1973) önéletrajzi kötetében. A kortársak meg nem értése felőrölte idegeit. Máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson "véletlen" baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett. Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971) Több mutatása
714
éve
1312 – 51 éves korában meghalt Ottó magyar király, aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként.
1261-ben született Henrik bajor hercegnek és Erzsébetnek, IV. Béla magyar király leányának gyermekeként. A hatalmon és a hercegi javadalmakon kénytelen volt megosztozni fiútestvéreivel. A német koronáért vívott küzdelemben szembekerült a Habsburgokkal. 1300-ban fegyverrel segítette II. Vencel cseh királyt, 1301-ben kibékült Habsburg Alberttel, és őt támogatta a koronáért folyó harcban. 1304-ben a Habsburgok oldalán vonult hadba II. Vencel ellen, majd ismét a cseh király oldalára állt, aki megtette fővezérévé. Így 1305-ben megkapta a hatalmában meggyengült Venceltől (III. Vencel néven Csehország és Lengyelország királya) a magyar koronázási jelvényeket, aki lemondott a magyar koronáról az ő javára. December 5-én Rádi Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök Székesfehérvárott királlyá koronázta. Ez nem volt egészen szabályos, mivel a pápa akkoriban nevezte ki az új esztergomi érseket, aki Károly Róbert pártján állt, ezért Ottót nem volt hajlandó megkoronázni. VIII. Bonifác pápa még 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. A pápai legátus kezdettől fogva Károly Róbert trónra juttatásán munkálkodott, akinek hívei 1307. júniusában már Budát is elfoglalták. Ottó Sziléziába ment, ahol megnősült, majd végleg visszatért Bajorországba, de a haláláig viselte magyar királyi címét. Több mutatása
197
éve
1829 – Meghalt Vitkovics Mihály, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
Nyelvújító, költő, meseíró volt. Vitkovits részt vett az MTA felállításának előkészítésében. Népdalkísértetei, szerb népdal- és rege átdolgozásai az első eredmények e műfajban. Jó nevű ügyvédként került kapcsolatba több tekintélyes családdal, s kötött barátságot a pesti írókkal. Ő fordította szerb nyelvre Kármán József "Fanni hagyományai" című művét s ezzel utat nyitott a magyar irodalom külföldi megismertetéséhez. Több mutatása
196
éve
1830 – Megszületett Tüköry Lajos, az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya.
A magyar szabadságharc főhadnagya, a törökországi emigráció őrnagya, az olasz egyesítés mártír ezredese. Az 1848-49-es években az első békési zászlóaljba került, amely az erdélyi harcokban szép sikereket ért el. Itt nevezték ki hadnaggyá, majd főhadnaggyá. A világosi fegyverletétel után a török hadseregbe lépett, ahol a krími háborúban tanúsított hősiességéért őrnaggyá nevezték ki. 1860-ban csatlakozott Garibaldihoz és a palermói felkeléshez. Palermo egyik főútvonalát róla nevezték el. Több mutatása
195
éve
1831 – Megszületett Izsó Miklós szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja.
Izsó Miklós részt vett a szabadságharcban, Világos után bujdosott. Bécsben és Münchenben tanult. Legismertebb műve a Búsuló juhász című zsánerszobra, ezen kívül sok emlékművet készített, melyek közül kiemelkedik Csokonai szobra Debrecenben. Jelentősek híres kortársairól mintázott mellszobrai. A népéletből vett jeleneteket sok jelentős művében dolgozta fel. Több mutatása
181
éve
1845 – Megszületett Acsády Ignác történész, az MTA levelező tagja.
Budapesten a XII. kerületben utca van róla elnevezve.
160
éve
1866 – Meghalt Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus.
Czuczor 1845-66 között az Akadémia megbízásából - élete végéig, kisebb - nagyobb megszakításokkal - a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott.1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. 1851-ben szabadult Kufsteinból. Ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, illetve a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 901. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. Több mutatása
88
éve
78
éve