Magyar kategória
86
éve
76
éve
1950 – Meghalt csolnokosi Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
60
éve
1966 – Meghalt Hevesy György József, Nobel-díjas, Copley-érmes kémikus, a hafnium felfedezője.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
57
éve
1969 – Meghalt Gertler Viktor filmrendező (Állami áruház).
Kossuth-díjas, kiváló művész.
16
éve
4
éve
2022 – Meghalt Méhes László festőművész, a magyar avantgarde irányzat jelentős tagja.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1967-ben szerzett diplomát, mestere Bernáth Aurél volt.Az IPARTERV csoport tagjaként első hiperrealista képével tűnt fel 1968-ban. 1973-ban a Párizsi Modern Múzeumban (ARC) Langyos víz című fotórealisztikus szériájából rendeztek önálló kiállítást, az első amerikai fotórealistákkal egy időben. Egyedi technikákat (monopoltípia: gyúrható radírral vett mintát befest és nyomtat) dolgozott ki, lenyomat, festékszóró pisztoly, maradék és talált anyagok felhasználása, valamint "calicot", azaz lazán feszített alapozatlan vászon, mint alap is megjelenik alkotásaiban. 1979-től Franciaországban élt és alkotott. 1992-ben képzőművészeti magániskolát alapított Torcyban. Több önálló kiállítása volt Budapesten, Párizsban, Tokióban. A Műcsarnokban 1999-ben volt egyéni tárlata. A Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban, több párizsi múzeum és közgyűjtemény is őrzi munkáit. Több mutatása
178
éve
1848 – Megszületett Baross Gábor, miniszter, a kereskedelem és közlekedés megújítója.
Teljes nevén Bellusi Baross Gábor, születéskori nevén Baross Gábor János Jusztin. A vasútügy fejlesztéséért "vasminiszternek” nevezték. Bevezette a zónatarifa-rendszert, amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli utazásokat olcsóbbá tette. Dolgozott a víziközlekedés fejlesztésén, célja volt a fiumei kikötő kiépítése és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. Fejlesztette az ipari szakoktatást, egyesítette postát és a távírdát, kiépítette a Budapest-Bécs közötti telefonkapcsolatot, megalapította a Postatakarékpénztárat. A Posta szolgáltatásait bővítette nemzetközi hírlap előfizetéssel, valamint pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen a távírókon. Az állami megrendelések biztosításával új vállalatok és új iparágak megteremtését segítette elő. Közel 100 gyár alapítását, illetve működését támogatta, nevéhez fűződik többek között a magyar gumiipar megteremtése is.Nevét számos utca és oktatási intézmény őrzi. Több mutatása
131
éve
1895 – Derencsényben megszületett Buzágh Aladár, kétszeres Kossuth-díjas kolloidkémikus.
Buzágh Aladár a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán tanult, majd a tudományegyetemen szerzett doktorátust. 1925-ben Lipcsébe majd Berlinbe ment tanulmányútra, ekkor kezdett kolloidikával foglalkozni. 1943-ban a budapesti egyetemen újonnan szervezett intézet, a Kolloidkémia és Technológia vezetőjének nevezték ki. Másik fontos szakterülete a részecskék közötti erőhatások, vagyis az adhéziós erők tanulmányozása volt. Bruckner Győzőhöz hasonlóan szintén kétszer kapott Kossuth-díjat (1949., 1954.). Buzághot már életében is a kolloidkémia egyik megalapozójának tekintette a szakma, munkásságának jelentős része beépült a kolloidkémia egyetemi tananyagába. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Fónyi Géza, Kossuth-díjas festő, mozaikművész.
Eredeti nevén: Friml Géza
116
éve