80
éve
Magyar kategória
78
éve
1948 – Megszületett Charles Simonyi magyar származású amerikai mérnök, fizikus, aki a Microsoft egyik vezető fejlesztője volt és aki kétszer járt az űrben.
Eredeti nevén: ifj. Simonyi Károly. Édesapja a Kossuth-díjas Dr. Simonyi Károly egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Elméleti Villamosság Tanszékének vezetője volt. A Microsoftnál a Word és az Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Milliárdos amerikaiként jelentős mecénási tevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat. Először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Több mutatása
53
éve
1973 – Megszületett Dragomán György, József Attila-díjas író (A fehér király, Máglya), műfordító.
Felesége Szabó T. Anna író, műfordító.
41
éve
1985 – Aláírták a magyarországi Forma 1-es autóverseny-futamok rendezéséről szóló megegyezést.
A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg a Budapest melletti Mogyoród külterületén található Hungaroringen. A pálya 2003-ban nyerte el jelenlegi vonalvezetését. Hossza 4,381 méter, a versenytáv 70 kör, vagyis összesen 306,67 km. Egyetlen alkalommal, 1936-ban rendeztek már Grand Prix versenyt a Népligetben, ez azonban még nem volt hivatalos világbajnoki futam. Több mutatása
12
éve
2014 – Meghalt Sándor Károly (Csikar) labdarúgó, az Aranycsapat tagja.
Kiváló szélső csatár volt, aki gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olmpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. 1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt. Részt vett a 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Több mutatása
310
éve
1716 – Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent A test békessége című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása
149
éve
1877 – Meghalt Marschalkó János szobrász, aki a Lánchíd kőoroszlánjait készítette.
Teljes nevén: Marschalkó János Sámuel. Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal. A legenda szerint hídfőket díszítő oroszlánoknak nincs nyelvük, s ezért annyit csúfolták a szobrászt, hogy az a Dunába ugrott. Valójában még több mint 20 évig élt, az oroszlánoknak van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszik. További számos alkotása látható ma is, többek között a Rudas fürdő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Vigadó épületét is díszítik szobrai. Több mutatása
112
éve
73
éve
57
éve