Október 17.
Ma Hedvig névnapja van

Magyar kategória

128 éve

1898 – Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján merénylet áldozatául esett.

Séta közben Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta. A németek népszerű "Sissi" hercegnője a Wittelsbach-családból származó Miksa bajor herceg második leánya volt. Erzsébet hercegnő 1854-ben ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. Szépségével és kedvességével nagy népszerűségnek örvendett. A családot ért tragédiák - többek között fiának, Rudolf hercegnek az öngyilkossága - súlyos depressziót okoztak nála, amelyet hosszabb európai utazásokkal próbált enyhíteni. Nehezen viselte a szigorú bécsi udvari etikettet, ezért többnyire Korfun az Achilleion kastélyban, vagy Magyarországon, Gödöllőn tartózkodott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1898. 09. 10. Meghalt Történelem Nő Magyar

107 éve

1919 – Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét. Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.

A szövetségesek elismerték Ausztriát mint független államot. Jelentős területeket vesztett az egykor soknemzetiségű állam: Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott Jugoszlávia. Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot. El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia állami önállóságát. A Saint-Germain-i békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét - éppúgy, mint Németországban -, és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 09. 10. Történelem Magyar

644 éve

1382 – Meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki nagy győzelmet aratott a törökök felett.

Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott. Több mutatása

Teljes esemény 1

1382. 09. 10. Meghalt Történelem Magyar