Ma Hedvig névnapja van

Magyar kategória

109 éve

1917 – Megszületett Szabó László szobrász, akinek több mint 70 köztéri szobra van Európa szerte.

Párizsban, Svájcban és Németországban élt. Párizsban, a Claude Bernard Galériában Henry Moore-ral, Henri Laurens-nal és Constantin Brâncuşival állított ki. Munkái együtt szerepeltek Pablo Picasso és Joan Miró festményeivel. Amikor már anyagilag rendezett életet élhetett, vásárolt néhány műtermet, és jelképes összegért bérbe adta őket rászoruló művészbarátainak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1917. 09. 08. Született Alkotás Magyar

98 éve

1928 – Megszületett Bokros László festőművész, grafikus, szobrász.

Kolozsváron és Pécsett nőtt fel, tanárai Martyn Ferenc, Főiskolán Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak. A Szolnoki Művésztelepen élt több mint harminc évig (1957-1989), felesége és alkotótársa Bokros Júlia keramikus. A Szolnoki Művésztelep hagyományosan realista, népies, világát továbbvitte, és konstruktivista, de teljes egészében sosem absztrakt modern stílust alakított ki. Természeti élményekből, a formák és a színek hatásából indult ki alkotásaiban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1928. 09. 08. Született Alkotás Magyar

78 éve

1948 – Megszületett Kincses Veronika, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas lírai szoprán operaénekesnő.

Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán és Rómában, az Accademia di Santa Cecilián végezte. 1973 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-, Kossuth- és Erzsébet-díjat kapott, valamint Székely Mihály Emlékplakettet és Párizsban a nemzetközi hanglemezdíjat. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár. Három szólólemeze jelent meg. Szerepeiből: Susanna (Figaro házassága), Fiordiligi (Cos fan tutte), Mimi (Bohémélet), Zerlina, Donna Elvira (Don Giovanni), Micaela (Carmen), Pillangókisasszony. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 09. 08. Született Nő Zene Magyar

75 éve

1951 – Megszületett Ránki Dezső kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, kiváló művész.

Ránki a Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál tanítványa volt. Főként Chopin, Mozart, Bartók, Schumann műveinek előadója. 1969-ben elnyerte a zwickaui Schumann zongoraverseny I. díját, azóta rendszeresen koncertezik világszene. A Zeneművészeti Főiskola tanára. Kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kíváló művész, Bartók és Pásztory-díjas, Pima Primissima díjas. Több mutatása

Teljes esemény 0

1951. 09. 08. Született Zene Magyar

75 éve

1951 – Megszületett Markó Béla romániai magyar költő, műfordító, az RMDSZ elnöke, szenátor.

József Attila-díjas. Markó Béla egyetemi hallgatóként 1971-73 között a Gaál Gábor Irodalmi Kör diákelnöke volt. 1974-től Marosszentannán tanított, 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa,1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője.1990-től a román parlament Maros megyei szenátora, majd, egy évvel később az RMDSZ országos elnöke lett. Kedvelt versformája a szonett, és szívesen ír gyermekverseket. Az Igaz Szó kiadásában megjelent Ötödik évszak és az Alapműveletek című ifjúsági antológiák szerkesztője. 1981-től évenként újra kiadta Izsák Józseffel írt magyarirodalmi tankönyvét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1951. 09. 08. Született Történelem Irodalom Magyar

168 éve

1858 – Megszületett Tóth András szobrász, Tóth Árpád költő édesapja.

Aradon egyaránt készített portrészobrokat és színpadi díszleteket, majd 1889 tavaszán Debrecenbe költözött, haláláig ott is élt. Műveiből: Igazságügyi Minisztérium Hadászat és Építészet című allegorikus szobra, a Puszta Fia című szobor az alcsúti kastély előcsarnokában. Ő készítette Amerika számára az első Kossuth Lajos-szobrot. Több mutatása

Teljes esemény 0

1858. 09. 08. Született Alkotás Magyar

120 éve

1906 – Meghalt Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus.

Hőgyes előbb a pesti egyetemen, majd Kolozsvárott tanított, s 1883-tól haláláig ismét a budapesti egyetemen az általánoskór - és gyógytan, valamint a bakteriológia tanára volt. Egyike volt a legkiemelkedőbb magyar orvoskutatóknak. Háromkötetes művében elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját. Nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. Magyarországon az elsők között kezdte el a rendszeres bakterológiai kutatásokat. 1890-ben Magyarországon Pasteur - intézetet és kórházat alapított. Alelnöke volt a budapesti Természettudományi Társulatnak, s 1880-tól haláláig szerkesztette az Orvosi Hetilapot. Tiszteletére az Egészségügyi Tudományos Tanács 1961-ben Hőgyes Endre Emlékérmet alapított. (Született 1847.11.30) Több mutatása

Teljes esemény 0

1906. 09. 08. Meghalt Magyar