Augusztus 18.
Ma Ilona névnapja van

Magyar kategória

15 éve

2011 – 98 éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-trónörökös.

Teljes nevén: Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-LothringenI. (IV.) Károly császár és Zita hercegnő gyermeke. 1919-ben szüleivel Svájcba, majd Spanyolországba költözött, 1922 óta a Habsburg család feje. 1925-től Belgiumban élt, 1936 óta a Páneurópai Unió tagja. 1940 és 1944 között az Amerikai Egyesült Államokban washingtoni képviselője volt, majd 1944-től Nyugat-Európában élt. 1957-től a Páneurópai Unió alelnöke volt, 1973 óta elnöke, valamint 1979-től az Európai Parlament bajorországi képviselője. Tagja a Francia Akadémiának és a madridi Erkölcs- és Politikatudományi Királyi Akadémiának, 7 nyelven 27 történelmi és politikai témájú könyvet írt.Ottó évtizedekig igényt formált a trónra, s csak 1961-ben mondott le osztrák igényéről. A monarchisták I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó örökös magyar királyt tisztelték személyében. Több mutatása

Teljes esemény 0

2011. 07. 04. Meghalt Történelem Magyar

10 éve

2016 – Meghalt Kohut Magda, kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1950-től a Honvéd Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1954-től a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta örökös tagja, valamint a Körszínház nyári előadásainak rendszeres szereplője volt. Kazinczy-díjas érdemes és kiváló művész. Szerepeiből: Desdemona (Shakespeare: Othello), Amelia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Aricia (Racine: Phaedra), Mirigy, Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde) Török néni (Móricz: Légy jó mindhalálig), Anna Freud (Hubay: Freud), Szabina (Márai: A kassai polgárok), filmjeiből: Életjel, Antigoné, Hangyaboly, Ők ketten, Három szabó legények, Felhőjáték, A hattyú halála, A zöld torony titka, Égető Eszter I-V. Több mutatása

Teljes esemény 0

2016. 07. 04. Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház

173 éve

1853 – Megszületett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész (Magányos cédrus).

1853. július 5. – 1919. június 20. magyar festő. Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Főbb művei: A szerelmesek találkozása Sziget Kairói pályaudvar Magányos cédrus Több mutatása

Teljes esemény 0

1853. 07. 05. Született Alkotás Magyar

1119 éve

907 – A Pozsony melletti csatában a magyarok legyőzték a bajor sereget.

A magyarok hadjárataikkal ("kalandozások") - amelyek során Bizáncig, Dél-Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre is eljutottak - állandóan fenyegették Bajorországot és Szászországot. Kereskedelmi útvonalaikat elvágták az Elbától, valamint Oroszországtól. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében. A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum..Ugros eliminandos esse..." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". Ezt a célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő, még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő. Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította. Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os veszteséget a hajóhad. Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult (40.000 ember). A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg 'orra előtt', éjszaka, teljes csöndben, ami akkor elképesztő haditechnikai bravúrnak számított. Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet után szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét - még a trónszékét is - hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai). A csata következményeként a magyar határ az Enns folyó lett (Ober Enns - innen a meséink 'Óperenciás tengere'), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Legközelebb Szent István idején, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a Hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében! Több mutatása

Teljes esemény 3

907. 07. 05. Történelem Magyar

982 éve

1044 – A Győr közelében fekvő Ménfőnél megütköztek III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel magyar király hadai.

Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Aba Sámuel 990 körül született a Mátra-vidéken, egy, a magyarokkal szövetséget kötött kabar törzs fejedelmi családjából származott. Egyes történeti források szerint Szent István húgát vette feleségül, más forrás szerint Szent István unokaöccse volt, mivel apja Géza fejedelem leányát vette feleségül. Elnyerte a nádori méltóságot, vezette a király hadait a lengyel fejedelem elleni háborúban. Támogatta a kereszténységet, kolostorokat alapított. Valószínűleg ő is felesküdött István király halálos ágyánál a trón örökösére, Orseolo Péterre. Péter király azonban népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyezte birtokait. 1041-ben Aba Sámuel vezetésével űzték el Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik német-római császártól kért segítséget. 1042-ben Aba Sámuel csellel magához hívta és bunkósbottal agyonverette az 50 legtekintélyesebb ellenzéki főurat. Ezzel szembe került Gellért püspökkel, aki 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. Abát mégis megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. Július 5-én a Győr vármegyei Ménfőnél került sor a döntő ütközetre, ahol Aba Sámuel árulás miatt elvesztette a csatát. Menekülés közben fogságba esett és megölték. Az általa alapított sári (ma: Abasár) monostorban temették el. Amikor néhány év elteltével felnyitották a sírját, a hagyomány szerint begyógyulva találták a sebeit. Mondák szövődtek alakja köré, a nép majdnem szentként tisztelte. Több mutatása

Teljes esemény 0

1044. 07. 05. Történelem Magyar