30
éve
Magyar kategória
157
éve
1869 – Megszületett Felix Salten magyar származású osztrák író, a "Bambi" szerzője.
Eredeti nevén Salzmann Zsigmond zsidó származású osztrák író, Pesten született. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és Zürichbe költözött. Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Bilicsi Tivadar színész, táncos, komikus.
Eredeti nevén: Grawátsch Tivadar Kitüntetései: Érdemes művész (1962), kiváló művész (1975)
123
éve
1903 – Megszületett Kadosa Pál, Kossuth-díjas zongoraművész, zenepedagógus, zeneszerző.
Léván született Veisz Pál néven. Erkel-díjas, kiváló művész.
122
éve
1904 – Megszületett Keresztury Dezső költő, irodalomtörténész.
1929-től a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1936-tól az Eötvös Kollégium tanára. 1945-ben a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás -és közoktatásügyi miniszter. 1982-ben az MTA tagja lett. Költészetét a klasszikus magyar költészet hagyományaihoz való tudatos kapcsolódása, a pannon táj- és mentalitás szeretete jellemezte. Műfordítóként főként a német költészet átültetésében jeleskedett. Elismerései többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend, az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje, Akadémiai Aranyérem, Széchenyi-díj – életműve elismeréseként. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Nicolas Schöffer magyar-francia képzőművész, akinek nagyméretű kibernetikus szobra az Európai Szabadalmi Hivatal előtt áll.
Eredeti nevén: Schöffer Miklós. A kibernetikus alkotás reagál a környezetből érkező jelekre, így szemben a kinetikus művekkel, működése nem előre meghatározott, hanem véletleneken múlik. Számos művészeti ágban alkotott, korszakindító művei születtek a festészet, grafika, szobrászat, film, televízió, építészet és várostervezés területén is. Kibernetikus várost tervezett, ahol a művészet játssza a főszerepet, dominálja az épített környezetet, és a város működésének szervezési elve. Nagyméretű, mozgó, fémből készült szobra láthatóak világszerte, például a Chronos 10B című mobil szobra Müchenben az Európai Szabadalmi Hivatal előtt. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Tamássy Zdenko, eMeRTon-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.
Ilosvay Rózsi színésznő és Tamássy (Leitner) Pál földbirtokos, zeneszerző fia.
104
éve
1922 – Meghalt Mihalik Kálmán egyetemi tanársegéd, zeneszerző, a Székely (Erdélyi) Himnusz komponistája.
Mihalik édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Kolozsváron érettségizett, majd az I. világháborúban négy évig a fronton szolgált. A románok által elüldözött kolozsvári egyetemmel ő is Szegedre költözött, ésReinhold professzor tanársegédje lett. Itt szerezte -Csanádi György szövegére - a Székely (másik ismert nevén Erdélyi) Himnusz zenéjét. A mű a román uralom alá került Erdély székely magyar lakosságának második himnuszává vált, bár elénekléséért súlyos büntetés járt.1989 után, a rendszerváltás óta népszerűsége törvényszerűen növekszik, s a Himnusz és a Szózat után harmadik nemzeti imaként foglalja el a helyét a magyar érzelmű közösségek tudatában. (Született 1896.03.12) Több mutatása
100
éve
1926 – Meghalt Mária Valéria, aki Ferenc József császár és magyar király és Sissy bajor hercegnő lánya volt.
Alsó-ausztriai wallseei kastélyában 56 éves korában halt meg. Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő legkisebb lánya . Magyar-nemzeti szellemben neveltették, majd 1883-tól Bécsben német nyelvet, történelmet és irodalomat tanult. Édesanyjához hasonlóan több lírai költeményt is írt, amelyek kis példányszámban 1884-ben verseskötetben is megjelntek, naplója jelentős forrásmű a történészek számára, valamint pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is említésre méltók. Közösen adta ki a császárnéval az "Ein Herbst im Süden" ("Egy ősz délen") című könyvet. Gyakran ekísérte édesanyját magyarországi, salzkammerguti, merániai, németországi, franciaországi és angliai utazásaira. 1890-ben házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, a Habsburgok toscanai ágából származó Ferenc Szalvátorral. Mária Valéria szívesen folytatott jótékonysági tevékenységet. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Az alsó-ausztriai Sindelburghban nyugszik. Több mutatása
95
éve