74
éve
Magyar kategória
62
éve
1964 – Meghalt Pór Bertalan Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár, a magyar avantgárd jelentős képviselője.
Eredeti nevén: Pollacsek. Kiváló művész.
51
éve
1975 – Meghalt Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.
1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek - falak, ajtók, ablakok - próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi. Több mutatása
43
éve
29
éve
24
éve
2002 – Meghalt Marton Frigyes, kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja.
Érdemes és kiváló művész. 1962-ben került a Magyar Rádió rendezői státuszába, ahol rovat illetve szerkesztőség vezetői feladatokat is ellátott. Megalapította a Rádiókabarét, majd munkatársaival indították el a Humorfesztivált.1970 és 1980 között a Mikroszkóp Színpad főrendezője, Komlós János váratlan halála után az igazgatója volt. Ezt a posztot 1985-ig töltötte be.A rádiós és a Mikroszkóp színpadnál eltöltött évek alatt többek között az alábbi előadók felfedezője-megalkotója volt: Hofi Géza, Markos-Nádas duó (Markos György és Nádas György szereplésével), Koós János táncdalénekes, akinek névadója is, mivel eredeti nevét ami Kupsa János volt. Több mutatása
12
éve
452
éve
1574 – Megszületett Szenczi Molnár Albert református pap, az első magyar-latin szótár készítője.
Szenczi (Szenci) egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító volt. Életének fő műve az 1603-ban készült latin magyar szótár, amelyet személyesen adott át Rudolf királynak Prágában, ahol egyébként Keplerrel is megismerkedett. Később Móric hesseni fejedelem udvarában, majd Bethlen Gábor pártfogoltjaként élt. 1626-tól haláláig pedig Kolozsváron lakott. Híres latin-magyar szótára nyitotta meg az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé. A szótárt a XIX. század közepéig használták. Írt egy latin nyelvű magyar nyelvtant is. 1607. évi teljes zsoltárfordítása addigi munkásságának betetőzése volt. A 150 zsoltárt 130 dallamra szervezte, kb. ugyanennyi versformára, gazdag rímeléssel. Ezzel a réji magyar költészet formailag egyik legmagasabban poétizált életművét hozta létre. Kiadott egy javított Károlyi bibliát, lefordította Kálvin Institucióját, a Heidelbergi Kátét. Megjelentette az átdolgozott Vizsolyi Bibliát. Több mutatása
86
éve
1940 – A második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély ismét Magyarország fennhatósága alá került.
A döntést Bécsben a Belvedere palotában hirdették ki. Erdély 43 000 négyzetkilométeres területe 2,1 millió lakossal (melynek 51,4%-a volt magyar) került újra Magyarországhoz. Románia korábban már kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak Besszarábiát és Észak-Bukovinát, majd Bulgáriával is meg kellett egyeznie Dél-Dobrudzsa átadásáról. Ugyankkor elutasította azt a magyar követelést, hogy mondjon le Erdély nagy részéről. A vitában a németeket kérték fel a közvetítésre, akik a Ploiesti környéki olajmezőket féltették egy fenyegető fegyveres konfliktustól. Ezért Bécsben a német és az olasz külügyminiszter a magyarok javára döntött. (Az anekdóta szerint Románia képviselője eszméletét vesztette a döntés kihirdetésekor.) A megállapodás a II. világháború végéig volt érvényben. Több mutatása
253
éve