70
éve
Magyar kategória
153
éve
1873 – Megszületett Beck Ö. Fülöp szobrász, éremművész.
Teljes nevén: Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp
138
éve
1888 – Megszületett Geyer Stefi magyar hegedűművésznő, aki Bartók múzsája volt.
Születése más forrás szerint 1881. Több mutatása
120
éve
1906 – Meghalt szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.
Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása
114
éve
1912 – Meghalt (Bölöni) Mikó Béla, az első magyar nyelven oktató fizika tanár.
A fizika első magyar nyelvű előadója, (Bölöni) Mikó Béla (Zalatna, 1843. 07.01 – Pankota, 1912. 06.23.) a selmeci Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet, majd gyakornoki évei után ott is kezdett tanítani a kémia-fizika tanszéken. Elsőként ő adta elő a fizikát magyar nyelven az egyébként német tannyelvű intézményben. 1872-től a nagybányai bányaigazgatóság vegyelemző laboratóriumát vezette. 1903-ban ő hívta fel a figyelmet a bihari vörös színű ércre és mutatta ki arról, hogy az jó minőségű bauxit. A hazai bauxitkutatásról fontos publikációt tett közzé a Bányászati és Kohászati Lapokban 1906-ban. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Martsa István szobrász- és éremművész.
Munkácsy-díjas, érdemes művész.
83
éve
1943 – Megszületett Madarász Csilla úszó, edző, aki 1960-ban két alkalommal javította meg a 100 méteres női gyorsúszás Európa-csúcsát.
Neve 1960-ig Bajnógel; férjezett neve Dobai Gyuláné. Két nyári olimpián vett részt. Tizennégyszeres magyar bajnokként hagyta abba 1964-ben, akkor az év legjobb úszójának választották. Szerepelt az első nem hivatalos magyar női vízilabda csapatban, pályafutása után edzősködött. Több mutatása
70
éve
1956 – Megszületett Vass Gábor színész, szinkronszínész, rádiós műsorvezető.
Dolgozott a szolnoki Szigligeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, 10 évig a Madách Színház társulatának tagja volt. Szinkronszínészként Bruce Willisnek, Sean Connerynek, Robert de Nirónak, Samuel L. Jacksonnak és Russell Crowe-nak is kölcsönözte a hangját. 2005-ig az HBO, 2014-től az AMC csatornahangja, 2012-től a debreceni Best FM, 2017-től pedig a Retro Rádió hangja volt 2021-es haláláig. Több mutatása
56
éve
1970 – Meghalt Fekete István író, költő (Tüskevár, Vuk).
Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében. 16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Járt az Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét. Több mutatása
56
éve