84
éve
Magyar kategória
82
éve
1944 – Horthy új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.
A Sztójay-kormány helyébe, Lakatos Géza vezetésével nevezett ki új kormányt. 1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, hadnaggyá avatták, majd a budapesti I. honvéd gyalogezrednél és a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi Hadiiskolába, amely az I. világháború kitörése után megszűnt. Az orosz frontra került, majd 1915. decemberétől 1916. novemberig a közös osztrák-magyar hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztje lett. 1917-18-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején, 1919. májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán teljesített szolgálatot, végül beállt Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. 1921-től, a Hadiakadémia elvégzése után, harcászatot és hadseregszervezést tanított a Ludovika Akadémián, 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-ban a prágai követség katonai attaséja lett. 1934-től ezredparancsnok, 1935-től vezérkari főnök volt, 1939-ben tábornokká léptették elő, 1941-ben altábornagyi, 1943-ban vezérezredesi kinevezést kapott. Horthy Miklós kormányzó a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de végül ezt a tisztséget nem hozták létre. A nácibarát Sztójay-kormány menesztésekor, 1944.08.29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat, eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat. Kormányában nyíltan német ügynök politikusok is voltak, akik tudtak mindent a kiugrási tervezgetéssel kapcsolatban. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945.01.02-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. áprilisában Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946. januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben teljesen megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben az 1957 óta Ausztráliában élő lányához utazott, és ott is halt meg 1967-ben. Több mutatása
81
éve
1945 – Megindult a Szabad Föld című hetilap a Magyar Kommunista Párt falusi hetilapjaként.
A lap fő feladata a parasztok politikai és kulturális tájékoztatása volt a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A napjainkban is töretlenül népszerű újság 460 000 példányban jelenik meg. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
60
éve
17
éve
2009 – Meghalt Matatek Judit vak színésznő, a Vakvagányok című film főszereplője.
Látását egy rosszindulatú daganat miatt veszítette el 4 éves korára, majd 33 éves korában szintén rosszindulatú daganatba halt bele. A 2001-es Tímár Péter-film, a Vakvagányok tette ismertté. Sokat tett a társadalmi szemléletformálásért és a vakokért. Több mutatása
277
éve
1749 – Meghalt Bél Mátyás polihisztor, író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós.
Eredeti nevén: Matej Bel, latinosan: Matthias Belius Ocsava, 1684.03.24 - Pozsony, 1749.08.29 Magyar és szlovák író volt. Nem kisebb cél lebegett a szeme előtt, mint Magyarország politikai, földrajzi, néprajzi, nyelvtörténeti, természetrajzi képének megalkotása. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Salamon Ferenc kritikus, történész, szerkesztő, egyetemi tanár, akadémikus.
Az 1848-49-es szabadságharcban honvéd hadnagyként szolgált, majd a világosi fegyverletételt követően, néhány hónapos bujkálás után Nagyváradon süketnéma gyerekek tanításába kezdett. 1851-ben Pestre költözött, ahol a Budapesti Hírlap és a Hölgyfutár munkatársaként dolgozott. 1854-től egy éven keresztül Nagykőrösön tanított, majd visszatérve Pestre a Budapesti Hírlap tárcarovatát vezette. Volt a Pesti Napló, a Budapesti Szemle, Arany János Szépirodalmi Figyelőjének és Koszorújának a munkatársa. Irodalmi érdeklődése azonban egyre inkább a történelem felé fordult. A kiegyezést az irodalmi Deákpárt tagjaként támogatta. 1870-től szerkesztette a Buda - pesti Közlönyt, és párhuzamosan magyar történelmet tanított a pesti egyetemen egészen haláláig. 1860-ban belépett a Kisfaludy Társaságba. Írt elbeszélést, de igazándramaturgiai, kritikai munkássága kiemelkedő. Jelentősek történettudományi művei is: Magyarország a török hódoltság korában, Az első Zrínyiek. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Thurzó Tibor újságíró.
Thurzó 1955-56-ban a Néphadsereg című újság munkatársa volt, 1956 október - novemberében pedig a Magyar Honvéd újságírója. Ezután nem kapott újságírói állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott. Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-61-ben börtönben volt, s 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát pedig 1994 májusában alapította. Ez utóbbit 1995 májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként. 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztője. Több mutatása
80
éve