102
éve
Magyar kategória
99
éve
1927 – Megszületett Lelkes Péter zongoraművész, újságíró, aki Szepesi György mellett tudósított.
Lelkes Ágnes színésznő testvére. Zongora-zeneszerzés szakon végezte tanulmányait, amellett, hogy zongoraművész lett, az írás volt a másik szenvedélye. Változatos zenei pályafutást tudhat maga mögött: 1946-ban Münchenben Josephine Bakert kísérhette zenekarával, majd Svájcban is fellépett.Újságírói tevékenységét jellemzi, hogy ő is tudósított az 1972-es müncheni olimpián Szepesi György mellett. 2013. 02. 22.-én váratlan hirtelenséggel hunyt el, testvérével együtt temették. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Ronyecz Mária, Jászai Mari-díjas színésznő (Szemüvegesek 1969).
Molnár Gál Péter felesége volt.
76
éve
1950 – Meghalt József Jolán írónő, József Attila nővére, aki anyjuk halála után a költőt nevelte.
Zilahy Lajos mellett a Híd című folyóirat szerkesztőségének titkára volt. Első házasságát 15 évesen kötötte, összesen 4 házassga végződött válással. Fő műve József Attila életrajza. Több mutatása
52
éve
49
éve
1977 – Budapesten meghalt Szervánszky Endre zeneszerző, zenepedagógus.
Magyarországon ő kezdte használni először a dodekafón (tizenkét fokú, hangnem nélküli) szerkesztésmódot.Erkel- és Kossuth-díjas
47
éve
1979 – Megszületett Szeifert Natália író, költő, képzőművész.
A Láz szerzője, kulturális lapok munkatársa.
39
éve
1987 – Lázár György felmentése után Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé.
Tisztségét 1988.11.24-ig töltötte be. 1944-ben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott inasként, 1945-ben a miskolci nyomdába került, ahol kitanulta a nyomdászmesterséget. 1945 óta a kommunista párt tagja, 1949-50-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt. 1950-ben a Petőfi Akadémiára küldték, 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954. novemberében kinevezték a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé, a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság tagja, majd a megyei pártapparátus vezetője lett. 1958-59-ben az "Északmagyarország" című lap felelős szerkesztője volt, 1961-ben a Pártfőiskola hallgatójaként oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, 1962-től a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkáraként, 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, 1973-tól az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1974-ben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság élére került. 1980-ban az MSZMP KB tagjává választották, 1984. decemberétől a Budapesti Bizottságának első titkára lett, 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987.06.25-én választották a minisztertanács elnökévé, kormányprogramjával bevezette az értéktöbbletadót és a személyi jövedelemadót, a keleti országok között elsőként. Támogatta a piacgazdaságilag orientált reformprogramot., de a "szocialista megújulás" mellett szállt síkra. 1988.05.23-án a visszalépett Kádár János helyét foglalta el az MSZMP főtitkári posztján. Hozzájárult Nagy Imre és társai szerepének átértékeléséhez, a romániai magyarság ügyében tett külpolitikai kísérlete kudarccal végződött. 1988.11.24-én Grósz Károly helyett, mivel a meghirdetetett reformpolitikát egyre inkább fékezte, Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a parlament. 1989.10.08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult a politikai élettől. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Nyári Gyula zenész, fotóművész.
Nyári Gyula évtizedeken keresztül zenélt a szórakoztatóiparban. Kiváló cigányprímás és klarinétművész. Idősebb éviben kezdett mélyebben foglalkozni az egyébként egész életét elkísérő hobbijával, a fotózással. Az első kiállításai után albumai jelentek meg és több állami kitüntetéssel ismerték el tehetségét és munkáját. Több mutatása
16
éve