34
éve
Magyar kategória
37
éve
32
éve
1994 – Pécs napja, annak emlékére, megszületett az egyetem alapítására feljogosító beleegyező oklevél.
V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg. Több mutatása
384
éve
1642 – Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
194
éve
1832 – Megszületett Veress Ferenc fényképész és szakíró, a magyar fotótörténet kiemelkedő alakja.
Veress Ferenc 1881-ben először próbálkozott színes fényképek előállítaísával, és 1884-ben már másolókeretben kielégítő levonatokat tudott készíteni színes diapozitívékről. Ő a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtője. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Útjára indította a Fényképészeti Lapok című folyóiratot, amely az első rendszeresen publikált magyar nyelvű fényképészeti szaklap volt. Felvételein Erdély nevezetes személyiségeit és tájait örökítette meg. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
Kövesligethy színképelemzéssel és csillagászati fényességméréssel foglalkozott. Alapvetőek a földrengésfészkek mélységének meghatározására vonatkozó munkái. 1906-ban megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. (Meghalt 1934.10.11) Több mutatása
154
éve
1872 – Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
Az 1872. évi országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. 1896-ban a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett - ma is működő -épületbe költözött, amelyet októberben avattak fel. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia illetve üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Balogh Rudolf fotóművész, haditudósító, akinek nevét a legrangosabb magyar fotóművészeti díj viseli.
Születési nevén Balogh Adolf. Műveiben elsősorban az Alföldet, a falusi életet és az állatok világát örökítette meg. Az I. világháborúban haditudósító volt. A Balogh Rudolf-díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja, amit 1992-ben alapítottak. Több mutatása
134
éve
1892 – Elkészült a budai körvasút.
A gőzmozdonyok által vontatott szerelvények a Déli pályaudvartól a Margit körúton a mai Bem József utcán, a Duna parton át jutottak el Óbudára. Megépítését az Óbudán akkor még szép számmal meglévő malmok, üzemek tulajdonosai kezdeményezték. A gőzösök füstje, a teherkocsik zaja azonban kezdettől fogva zavarta a budai polgárokat, akik azonnal tiltakoztak a vasút ellen. Ennek nyomán 1896-ra megépült az Újpesti összekötő vasúti híd, s az óbudai üzemek teherforgalmát erre terelték. A második világháború, a budapesti hidak elpusztítása után egy időre újra éledt az óbudai - Margit körúti vasút, a szükség-forgalom azonban 1950-ben, az Árpád-híd elkészültével, végleg megszűnt. Több mutatása
124
éve