67
éve
Magyar kategória
259
éve
1767 – Monostorapátiban megszületett Varga Márton természettudós, akadémiai tanár.
Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérváron végezte, majd Győrben bölcseleti tanulmányokat folytatott. Először Komáromban tanított középiskolában, majd a nagyváradi akadémiához nevezték ki természeti és gazdasági tudományok tanárává. Innen 1809-ben a győri akadémiához helyezték át professzornak, majd a zirci apátság jószágkormányzója lett. Akadémiai tanárként sokat tett a természettudományok magyar nyelvű megismertetéséért, háromkötetes tankönyve a XVIII. századi tudományos eredmények magas színvonalú összefoglalása. 1796-tól volt tagja az erdélyi nyelvművelő társaságnak. Mint nyelvművelő is a tudomány szaknyelvének kialakításán fáradozott. Fő művei: A gyönyörű természet tudománya ... I-II. Nagyvárad, 1808.; A csillagos égnek ... Nagyvárad, 1809.; Assertationes ex phisica ... Nagyvárad, 1809. Több mutatása
172
éve
1854 – Megszületett Schafarzik Ferenc geológus, akadémikus, földrengéskutató.
Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány-földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt. 1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910. és 1916. között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. Több mutatása
140
éve
1886 – Megszületett Pais Dezső nyelvész, az MTA tagja.
Kossuth-díjas. A budapesti egyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője volt.
45
éve
44
éve
1982 – Meghalt Jékely Zoltán író, műfordító, József Attila-díjas, posztumusz Kossuth-díjas költő.
Áprily Lajos költő fia. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, de lírájában követte az erdélyi magyar költészet hagyományait is. Dante, Racine, Shakespeare műveinek kiváló tolmácsolója. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Bilek István nemzetközi sakknagymester, sakkolimpikon, háromszoros magyar bajnok, mesteredző és szakíró.
Kétszeres ezüst és bronzérmes sakkolimpikon, háromszoros magyar bajnok (1963, 1965, 1970).
12
éve
2014 – Meghalt Szakács Eszter, Jászai Mari-díjas színésznő (Hahó, Öcsi!, Apám néhány boldog éve).
Érsekújváron született, ami ma Szlovákia. Első szerződését a debreceni Csokonai Színháztól kapta, ahol három évadot töltött. 1970-ben a veszprémi Petőfi, 1972-ben a Szegedi Nemzeti, 1973-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1977-ben a Mafilm, 1980-ban a Népszínház, 1985-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1989-től szabadfoglalkozású színésznő. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is. 1975-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el munkáját. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Molnár József festő, grafikus, akinek néhány tájképe a magyar tájképfestészet fontos alkotása. Művei a plein air stílus előfutárának tekinthetők.
Európa több fontos iskolájában tanult, majd Budapesten telepedett le. 1857-ben Nemzeti Album címmel kiadta táj- és életképeinek gyűjteményét. Megrendelésre készített portrékat és szentképeket, hogy megélhetését biztosítsa. Saját művészi irányzatában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik. Számos tájképet festett a Magas-Tátrában, a magyarországi művészettörténet a tájképfestészet jelentős képviselőjeként tartja számon, egyes festményeit a plein air előfutárai közé sorolják. Részt vett a főváros művészeti életében, képeivel rendszeresen szerepelt a Műcsarnokkiállításain. Életéről és műveiről Turcsányi Erzsébet művészettörténész írt monográfiát Molnár József 1821–1899 címmel (Budapest, 1938). Több mutatása
177
éve