109
éve
Magyar kategória
106
éve
1920 – Megszületett Horváth Tivadar, Jászai Mari-díjas színész, rendező, az első televíziós szilveszteri kabaré rendezője.
Ismertebb filmjei: Állami áruház, A tizedes meg a többiek, Dollárpapa. 1957-ben a Várkonyi Zoltánnal ő rendezte az első televíziós szilveszteri kabarét. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett André Szőts filmproducer.
Eredeti neve: Szőts András. Reklám és játékfilmek producere volt. Önéletrajzi ihletésű regénye Az északi szél címmel 2003-ban jelent meg.
82
éve
1944 – Német nyomásra Sztójay Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek, amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.
Eredeti nevén: Sztojakovics Döme 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944. 03. 19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték, augusztus 24-én a budapesti Markó utcai börtönben kivégezték. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Szécsi Pál táncdalénekes (Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi).
Születésnapja más források szerint március 20. 1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. 1974-ben, mindössze 30 évesen halt meg. Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, a Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám. Több mutatása
82
éve
1944 – Németország megszállta Magyarországot.
"Kérem feleségemmel közölni, jól érzem magam." Ezzel az előzetes megbeszélések alapján írt távirattal jelezte a Hitlerrel való ausztriai tárgyalásról vonaton hazafelé igyekvő Ghyczy Jenő külügyminiszter az otthoni vezetésnek, a német megszállás tényét. Az üzenet 1944. március 19-én hajnalban akkor érkezett a budai Sándor-palotában működő miniszterelnökségre, amikor az első német páncélosalakulatok már a főváros közelében jártak.A történteket elemző vizsgálatok némelyike alapján nagyon valószínű, hogy a honvédség irányítói az eseményt hónapokkal megelőzően sejthették, hetekkel korábban pedig szinte bizonyosan tudhatták a megszállás bekövetkeztét. Több mutatása
71
éve
1955 – Meghalt gróf Károlyi Mihály politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke.
1910-től parlamenti képviselő. Politikájában támogatta a nagybirtokok felosztását, az általános választójog bevezetését, a nemzetiségi autonómia növelését. Ezen nézetei, valamint békebarát politikája a háború első időszakában kevés támogatóra talált, de a katonai helyzet súlyosbodásával egyre népszerűbb lett, és 1918. október 31-én miniszterelnök lett. A kedvezőtlenül alakuló békefeltételek miatt március 20-án lemondott. A kommunista uralom ideje alatt házi őrizetben tartották. 1919. nyarán külföldre menekült, később az emigrációban halt meg. Több mutatása
54
éve
48
éve
172
éve