Ma Gál névnapja van

Magyar kategória

71 éve

1955 – Szilárd Leó és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését.

A szabadalmat az amerikai kormány jelképes egy dollárért megvásárolta. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 0

1955. 05. 17. Érdekes Tudomány Technika Magyar

64 éve

1962 – Megszületett Krausz Ferenc, Németországban élő és kutató Nobel-díjas fizikus, az "elektronok lesifotósa".

Móron született, rendelkezik osztrák állampolgársággal is. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett "attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását". Több mutatása

Teljes esemény 0

1962. 05. 17. Született Tudomány Magyar

631 éve

1395 – 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.

Budán halt meg. 1371-ben született I. (Nagy) Lajos magyar - egyidejűleg lengyel - király és Kotromanic Erzsébet boszniai hercegnő gyermekeként. 1378-ban nővére, Katalin halála után trónörökös lett, amit 1379-ben Kassán a lengyel rendek el is ismertek, és még Nagy Lajos halála előtt, 1382. júliusában felesküdtek Máriára. A király halála után a lengyel trónt mégsem foglalhatta el, azt húga, Hedvig kapta meg. 1382. szeptember 17-én Székesfehérvárott koronázták magyar királynővé, de a tényleges hatalom anyja és Garai Miklós nádor kezében volt. A nemesség egy része ellenezte a nőuralmat, mert a magyar örökösödési hagyományoktól idegennek tartotta. 1385. november 1-jén kikényszerítették a házasságkötését Luxemburgi Zsigmonddal. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. Váradon temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1395. 05. 17. Meghalt Történelem Nő Magyar

59 éve

1967 – Meghalt Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, az Aranycsapat 12. tagja.

Szívbántalmak miatt harminc éves kora előtt kénytelen volt a abbahagyni az aktív sportolást. Ő volt az Aranycsapatban a hátravont középcsatár, tőle vette át a szerepet Hidegkuti, ezután cserejátékos volt. Összesen 24 alkalommal szerepelt a válogatottban és 18 gólt szerzett 1950 és 1956 között. Legsikeresebb mérkőzései: 1952-ben az olimpián Olaszország ellen két gólt ért el (3–0), illetve 1955-ben Finnország ellen három gólt szerzett (9–1). Több mutatása

Teljes esemény 0

1967. 05. 17. Meghalt Sport Magyar