46
éve
Magyar kategória
35
éve
1991 – Meghalt Gerevich Aladár vívó, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja.
Harmincnégyszeres magyar bajnok (kard egyéni, kardcsapat, tőr egyéni, tőrcsapat, párbajtőrcsapat). 1932. és 1960. között 7 olimpiai aranyérmet, 1 ezüstérmet és 2 bronzérmet szerzett. A első aranyérmet 22 évesen, míg az utolsót a római olimpián 50 évesen nyerte. A 10 olimpiai érmén túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt dr. Kozmutza Flóra pszichológus, József Attila kezelője, utolsó szerelme, Illyés Gyula felesége.
Gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója. Több mutatása
18
éve
2008 – Meghalt Jeszenszky Endre táncos, koreográfus, balettmester, a dzsessztánc magyarországi műfajalapítója.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntetették ki.
16
éve
2010 – Meghalt Sándor János karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar alapítója és első karmestere.
A Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett kitűnő eredménnyel, még diákként harmadik helyezést ért el a Besanconi Nemzetközi Karmesterversenyen. 1961-75-ig a Győri Filharmonikus Zenekar első karmestere volt, miközben a Pécsi Opera zeneigazgatójaként is dolgozott. 1975-ben a Magyar Állami Operaház karmesterének nevezték ki, 1986 és 1989 között pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola Zenei Tanszékét vezette. 1991-től haláláig Kanadában élt. Több mutatása
6
éve
2020 – 95 éves korában meghalt Udvaros Béla színházi rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója.
Eredeti neve: Unger Béla Felesége: Dévay Camilla színésznő; lányuk, Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő. 2011-ben jelent meg Shakespeare-breviárium című kötete. Több mutatása
5
éve
668
éve
1358 – Ismeretlen szerző megkezdte a Képes Krónika írását.
A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, Szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. Több mutatása
586
éve
1440 – Erzsébet királyné Székesfehérvárott királlyá koronáztatta csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót.
A Visegrádról ellopatott koronával, Szécsi Dénes esztergomi érsek koronázta meg. Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453. októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
205
éve