Október 16.
Ma Gál névnapja van

Magyar kategória

209 éve

1817 – Megszületett Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.

Nagylétán született. Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában. Öccse Irinyi József hírlapíró, politikus. Több mutatása

Teljes esemény 0

1817. 05. 18. Született Tudomány Alkotás Magyar

204 éve

1822 – Megszületett id. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, gyermekklinika alapító.

Megalapította a mai SOTE 1-es számú gyermekklinikáját, amelyet akkor még Stefánia Gyermekkórháznak hívtak. Tanulmányokat írt a gyermeksebészet tárgyköréből, valamint a vörhenyről és a kanyaróról. Részt vett az egészségügyi reformok kidolgozásában, illetve az orvosi közélet más területein. A Boch János (Jónás) néven született Bókai (Bókay) Pesten és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, 1847-ben szerzett diplomát Pesten. Nevét a szabadságharc kitörésekor, Jókai Mór ösztönzésére magyarosította. Az egyetem befejezése után a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban lett segédorvos, amelynek 1852-től igazgató főorvosa lett. Bókait tekintették a hazai gyermekorvostani iskola megteremtőjének, 1873-tól gyermekorvostant tanított az egyetemen, az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének, és az egykor kezdetleges szegénykórház hamarosan európai szinvonalúvá fejlődött, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött. Halála után fia, ifj. Bókai János ugyanitt folytatta apja munkásságát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 05. 18. Született Tudomány Magyar

130 éve

1896 – Megszületett Munkácsi Márton világhírű fotográfus, aki először fotózta a divatmodelleket szabadban.

Kolozsváron született, és 1934-ben telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban, ahol elsősorban a divatfotói alapozták meg hírét. Újszerű szemléletével máig ható iskolát teremtett a divatfotózásban. Ő volt az első, aki modelljeit kivitte a szabadba, és az addig megszokott merev stúdióképek készítése helyett természetes környezetben, életszerű helyzetekben, mozgás közben fényképezte őket. Több mutatása

Teljes esemény 0

1896. 05. 18. Született Magyar

69 éve

1957 – Megszületett Medvigy Gábor, Balázs Béla-díjas operatőr, fotóművész, egyetemi tanár (Kárhozat, a Sátántangó).

Érdemes Művész. Tarr Béla három leghíresebb alkotásának, a Kárhozat, a Sátántangó és a Werkmeister harmóniák című filmeknek az operatőre volt. Kamondi Zoltán, Makk Károly, Janisch Attila és Jeles András munkatársa is volt. Tanított a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Lumiere Filmiskolában és a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. A HCA (Magyar Filmoperatőrök Egyesülete) örökös tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 05. 18. Született Film/Média Magyar

98 éve

1928 – Megszületett Domokos Géza romániai magyar író, szerkesztő, politikus.

1990-93 között elnöke volt a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének. Ő alapította a Kriterion kiadót, amelynek 1969. és 1992. között igazgatója volt. Politikai szerepvállalása abban is megmutatkozik, hogy 1990. és 1993. között az RMDSz elnöke volt. Művei: A legszebb üzenet, A negyedik emlék, Esély. Filmei: Utak, Minden kényszer nélkül. Több mutatása

Teljes esemény 0

1928. 05. 18. Született Történelem Irodalom Magyar

60 éve

1966 – Megszületett Vörösmarty Marcell író.

Vörösmarty Marcell író. Hivatásának kiteljesedésére azonban nem csak a papírformát választotta: az első magyar Hangszínház (2000) alapítójaként üdvözölhetjük őt. Immáron negyedik esztendeje igazgatja és szervezi az előadásokat. Legfőbb céljának nem csak a "lélek" szórakoztatását tekinti; cselekvésre bírja az embert, mert művészetével szembenézésre sarkall. Hiteles formában közöl, őszintén. Bátran szól a lelkünk legmélyén szunnyadó gondolatokról. Kulturális életünk képviselőinek azon sorában áll, amely a szellemi minőséget magasra tett mércéhez igazítja. Visszatekintve életének szakaszaira láthatjuk, útja kristálytisztán, egyenesen hevert előtte. A '90-es évek egy tizenéves irogató fiúból egy huszonéves fiatalember zenei múltját követhették nyomon. Együttest alapított negyedmagával, dobolt és dalokat írt. 1999-ben a "Nem a tér halt meg a jövő született" címmel verseskötete jelent meg. Majd a Sárkány lehelete című kulturális rádióműsort szerkesztette és vezette az EstFM 98.6 Rádióban, ahol is az irodalom "hagyományos" jelentőségét újított, emberközeli formában közölte. Mondhatnánk, hogy az iskolai irodalom és filozófiai órákhoz adott többletet azáltal, hogy a történelmi személyiségeinkből sokszor kőszoborrá faragott jelenségeket megszólaltatta. A magasztos hangnemet mellőzve élővé, ismerősökké varázsolta a választott személyeket az életükből kiragadott nem publikált mozzanatokkal. A műsor jellegéből adódóan az érzelmekkel kapcsolatos fogalmak is terítékül szolgáltak a beszélgetésekhez. Vörösmarty a mai Hangszínházra jellemző hangjeleneteivel gazdagította irodalmi műsorának repertoárját. Tartalmilag merőben figyelemfelkeltő alkotásokat hallhattunk; kifinomult leírásmódjával belső képalkotásaink határait tágíthattuk. Írásai ilyenformán való közlése állandó részévé vált a műsornak. Környezete hanghordozó formát igényelt. Innen pedig már csak egy lépcsőfok választotta el színházának megalakulásához. Megfelelő szakembereket és színészeket vetett elé a sors: Várfoki Zoltán hangmestert, Bihari László fővilágosítót, Kövér András zeneszerzőt, Márkus Judit színésznőt, Simon Kornél színészt, Réz B. Gábor színészt. Valami új dolog született: Hangszínház. Ha a hagyományos és az új összefonódnak, akkor jöhet létre csak igazán remekmű. Többek véleményéhez csatlakozom azt állítva, hogy mostanság igazán szükségünk van egy kis felrázásra. Csupán azért, hogy tudatosuljon, nem vesztek el értékeink, csak szunnyadni hagytuk őket. Vörösmarty Marcell felelősséggel vette vállára a lélek erősítését. Új környezetben tálalja írásainak kincseit. Professzionális hangjelenetekké kovácsolta őket, megfűszerezte hang- és fénytechnikai effektekkel. A hatás? Az igény újra és újra szomjúzása. Miért? Mert az előadásokon az emberben történik a cselekmény. Ő a színpad. Azt gondolhatja először, hogy ő a színész is. Aztán rájön, saját magának vetít tükröt a megmozgatott gondolataival, saját valóságát látja az elhangzott történetek kapcsán. Mert nincs mozivászon, nincs színészekkel teli színpad, amihez meghatározott élmények kötődnek. A quadro hangzású technikai felszerelésnek és a történelmi, filozófiai tartalmú művek kifinomult szerkezetének köszönhetően az előadás részévé válik a közönség. Vörösmarty rendkívüli érzékenységgel tekint jelen kulturális életünk felé. Hangjelenetei rádióműsorokban (Petőfi Rádió, Kossuth Rádió, Rádió 17, Klub Rádió, Radió Café, Másik Rádió), kiállítás megnyitókon, irodalmi esteken és önálló színházi előadásokon (mint például a Kiscelli Múzeum templomtere, ahol a hangjelenetek és a templomtér atmoszférájának együttes hatása felejthetetlen élményt nyújt) voltak már élvezhetők. Az előadások anyagai CD formájában szerzői kiadásra várnak. Profitorientált és materialista világunkban kitartó, erős jellemű közvetítőkre van szükség ahhoz, hogy szellemi életünk megfelelően táplálkozzon. Vörösmarty Marcell példaképeink közé emelkedve nyit kaput szemeink előtt. Író. Aki nem elégedett meg a papírformával. Mert mostanság sokszor kihullik kezünkből a könyv… Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 05. 18. Született Irodalom Magyar