116
éve
Magyar kategória
93
éve
1933 – Megszületett Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész.
Kezdetben kiállításain szobrai mellett festményeket és rajzokat is bemutatott. Készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat, később alkotásainak legfőbb anyaga a bronz. Köztéri alkotása mellett készít érmeket, tervei alapján készült emlékpénz. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Balogh Emese színésznő (Nápolyt látni és...; A kőszívű ember fiai, Bogáncs).
Budapesten született. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom; Villám (1981); Az Isten is János; Móricz Zsigmond: Házasságtörés; Mata Hari; Gyerekrablás a Palánk utcában; Színes tintákról álmodom Több mutatása
54
éve
1972 – Megszületett Fekete Ernő, Jászai Mari-díjas színész, film- és szinkronszínész.
Születési nevén Fekete Tibor. Érdemes művész, a Budapesti Katona József Színház tagja.
37
éve
1989 – Meghalt Gelley Kornél, Jászay Mari-díjas színész.
Fanyar humorú és egyéniségű jellemszínész volt, aki legtöbbször epizódszerepeket játszott. Számos filmet szinkronizált jellegzetes hangjával. Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Sík Igor, Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Televízió örökös tagja (Szomszédok teleregény).
Moszkvában született, édesapja Sík Endre diplomata, külügyminiszter.
132
éve
1894 – Meghalt Kossuth Lajos, szabadságharcos, államfő.
Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Több mutatása
407
éve
1619 – Bécsben 62 éves korában meghalt II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király).
Igyekezett megszilárdítani irodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
324
éve
208
éve