88
éve
Magyar kategória
88
éve
1938 – Meghalt Kun Béla politikus, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges vezetője volt.
Bár hivatalosan 'csupán' a kül- és a hadügyi népbiztos volt, valójában ő vezette a kommünt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik megalapítója, s első elnöke, majd a magyar Tanácsköztársaság tényleges vezetője volt. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol internálták. 1920-tól Moszkvában élt, részt vett a különböző magyar kommunista frakciók közötti vitákban. 1921-36 között a Komintern VB tagja volt. 1937-ben Sztálin utasítására letartóztatták, koncepciós perben halálra ítélték, és kivégezték. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Kontsek Jolán olimpiai bronzérmes diszkoszvető, súlylökő, gerelyhajító, edző.
Férjezett nevén Kleiber Ferencné vagy Kleiberné Kontsek Jolán.
84
éve
82
éve
1944 – Horthy új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.
A Sztójay-kormány helyébe, Lakatos Géza vezetésével nevezett ki új kormányt. 1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, hadnaggyá avatták, majd a budapesti I. honvéd gyalogezrednél és a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi Hadiiskolába, amely az I. világháború kitörése után megszűnt. Az orosz frontra került, majd 1915. decemberétől 1916. novemberig a közös osztrák-magyar hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztje lett. 1917-18-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején, 1919. májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán teljesített szolgálatot, végül beállt Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. 1921-től, a Hadiakadémia elvégzése után, harcászatot és hadseregszervezést tanított a Ludovika Akadémián, 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-ban a prágai követség katonai attaséja lett. 1934-től ezredparancsnok, 1935-től vezérkari főnök volt, 1939-ben tábornokká léptették elő, 1941-ben altábornagyi, 1943-ban vezérezredesi kinevezést kapott. Horthy Miklós kormányzó a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de végül ezt a tisztséget nem hozták létre. A nácibarát Sztójay-kormány menesztésekor, 1944.08.29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat, eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat. Kormányában nyíltan német ügynök politikusok is voltak, akik tudtak mindent a kiugrási tervezgetéssel kapcsolatban. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945.01.02-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. áprilisában Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946. januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben teljesen megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben az 1957 óta Ausztráliában élő lányához utazott, és ott is halt meg 1967-ben. Több mutatása
81
éve
1945 – Megindult a Szabad Föld című hetilap a Magyar Kommunista Párt falusi hetilapjaként.
A lap fő feladata a parasztok politikai és kulturális tájékoztatása volt a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A napjainkban is töretlenül népszerű újság 460 000 példányban jelenik meg. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
60
éve
17
éve
2009 – Meghalt Matatek Judit vak színésznő, a Vakvagányok című film főszereplője.
Látását egy rosszindulatú daganat miatt veszítette el 4 éves korára, majd 33 éves korában szintén rosszindulatú daganatba halt bele. A 2001-es Tímár Péter-film, a Vakvagányok tette ismertté. Sokat tett a társadalmi szemléletformálásért és a vakokért. Több mutatása
277
éve