187
éve
Magyar kategória
163
éve
1863 – Megszületett Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, író.
A szecesszió kiváló képviselője. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított. Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett. Több mutatása
159
éve
1867 – Megszületett Győri Ottmár mérnök, a budapesti Wekerletelep egyik tervezője, és első gondnoka.
Pozsonyban szerzett erdőmérnöki diplomát. Moson város felkérésére a szabályozatlan területek felmérését végezte, majd a Fogarasi-havasokban határ kiigazításokkal bízták meg. Berlinben tanulmányozta a korszerű városrendezést, úthálózatok tervezését, épületcsoportosítást. Mint főmérnök készítette el a Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter által létrehozott mintaértékű munkás telep kiviteli tervekit, felügyelte a telepen az építkezést, megtervezte az utcahálózatot. Felkérést kapott a tér megtervezésére is, de végül Kós Károly tervét fogadták el. A rendeltetésszerű használat feltételeinek megteremtésére, karbantartásra gondnokságot hoztak létre, melynek vezetője lett, megtervezte a kiskereskedelmi hálózatot, piacot, pékséget, tejcsarnokot, vendéglőt, szabóságot stb és az iskolát is. Támogatta a népoktatást, a telep kulturális fejlődését. 1919-ben elvesztette állását, a Pénzügyminisztérium földmérési ügyosztályán helyezik el. Alapító tagja volt a Mérnöki Kamarának. 1991-ben elismerve érdemeit, amit a telep, és annak lakói érdekében tett, Kispest díszpolgárává választották. Halotti bizonyítványában foglalkozásként "nyugalmazott miniszteri tanácsos" szerepel. Több mutatása
120
éve
1906 – Örök nyugalomra helyezték Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban.
Országos ünnepség keretében temették el a Törökországból hazahozott hamvakat.
115
éve
1911 – Meghalt Joseph Pulitzer, magyar születésű amerikai sajtómágnás, a Pulitzer-díj megalapítója.
Makón született. A gyenge látású, rossz fizikumú, ám kalandvágyó Pulitzer tizenévesen került az USA-ba. A polgárháború után St. Louisban egy német nyelvű lapnak készített riportokat, közben angolt és jogot tanult. 1867-ben lett amerikai állampolgár, pár év után olyan tökéletesen beszélt angolul, hogy komoly politikai-jogi pályát futott be, de végül mégis a sajtónál maradt. Erőszakos modorával sok ellenséget szerzett magának, de sikereit senki nem vitathatta. 1878-ban megvásárolt két, csődközeli napilapot; az összeolvasztott Post-Dispatch három év után már nyereséges volt. 1882-ben megvette New York-ban a World című napilapot, amelyből hamar informatív és szórakoztató, sikeres lapot varázsolt az izgalmas, igényes, modern újságírói stílusnak köszönhetően. Mestere volt a sajtóüzletnek és szeretett jótékonykodni, többek közt megalapította a nevét viselő díjat, amely ma is a legrangosabb újságírói elismerésnek számít. Halálakor 30 millió dolláros vagyont hagyott hátra. 1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, ezzel alapozta meg a róla elnevezett Pulitzer-díjat. A Pulitzer-díj első átadására 1917. június 4-én került sor. Több mutatása
108
éve
1918 – IV. Károly király Hadik János grófot nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. Tisztséget három napig töltötte be.
IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az őszirózsás forradalom, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Bozóky Éva (Donáth Ferencné) író, újságíró, tanár, könyvtáros, evangélikus lelkész.
1951-ben férjével együtt letartóztatták, a börtönből 1953-ban szabadult. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahonnan 1958-ban tért haza. Hoszú ideig volt a Nők Lapja munkatársa. Több mutatása
96
éve
1930 – Megszületett Fónod Zoltán szlovákiai magyar irodalomtörténész, publicista, kritikus, egyetemi docens.
Madách Imre-, és Fábry Zoltán-díjas, életművéért A Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki (1990). 2001-től az MTA külső köztestületi tagja. Újságíró volt több lapnál, majd tanári munkája mellett a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, az Irodalmi Szemle, és a Szabad Újság főszerkesztője volt. Az ötvenes-hatvanas években a kölcsönös megismerés igényével interjúkat készített, melyekben a magyar, a cseh, a szlovák kulturális és politikai élet kiemelkedő személyiségei szólaltak meg. Kutatási témaköre főként az 1918–1945 közötti időszakban a kisebbségi magyar irodalom szerepe és helye az egyetemes magyar irodalomban. Legfőbb eredménye Fábry Zoltán munkásságának rendszerezése és közzététele. A nyolcvanas évek elejétől szervezte A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonának kiadását, melyet a pártállami irodalompolitika nem támogatott, a kiadására csak 1997-ben került sor. Több mutatása
82
éve
1944 – Budapesten megszületett Dombóvári Gábor újságíró.
Pályafutását 1970-ben tanítóként kezdte. Volt segédmunkás, berendező, majd forgatókönyvírást tanult és külkereskedőként is dolgozott. 1970 óta foglalkozik újságírással is, külső munkatárs volt a Tv-Híradónál és a Rádióban. 1977-től a Rádió Krónika-rovatának munkatársa volt, 1987-től 1990-ig az MTV "A Hét" című műsorát vezette. 1988-tól a Tv2 munkatársa volt, valamint rádiózik is. Több mutatása
80
éve