Magyar kategória
134
éve
94
éve
1932 – Megszületett Thurzó Tibor újságíró.
Thurzó 1955-56-ban a Néphadsereg című újság munkatársa volt, 1956 október - novemberében pedig a Magyar Honvéd újságírója. Ezután nem kapott újságírói állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott. Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-61-ben börtönben volt, s 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát pedig 1994 májusában alapította. Ez utóbbit 1995 májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként. 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztője. Több mutatása
80
éve
1946 – Megszületett Failoni Donatella olasz származású magyar zongoraművésznő.
Édesapja Sergio Failoni világhírű karmester, aki a magyar Operaház igazgatója volt, Magyarországon élt. Édesanyja Klier Kornélia balettművész. Milánóban született, Magyarországon nevelkedett és járt iskolába. Férje Oszter Sándor színművész, lányuk Oszter Alexandra színésznő. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Megyeriné Pacsai Márta, olimpiai bronzérmes, válogatott kézilabdázónő.
Dorogon született. A Montreal-i Olimpiai játékokon volt a bronzérmes csapat tagja. Pályafutása során a sportsajtóban Megyeriné és Megyeriné Pacsai Márta néven szerepelt. Jelenleg Budapesten él. Több mutatása
62
éve
1964 – Meghalt Pór Bertalan Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár, a magyar avantgárd jelentős képviselője.
Eredeti nevén: Pollacsek. Kiváló művész.
51
éve
1975 – Meghalt Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.
1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek - falak, ajtók, ablakok - próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi. Több mutatása
43
éve
29
éve
24
éve
2002 – Meghalt Marton Frigyes, kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja.
Érdemes és kiváló művész. 1962-ben került a Magyar Rádió rendezői státuszába, ahol rovat illetve szerkesztőség vezetői feladatokat is ellátott. Megalapította a Rádiókabarét, majd munkatársaival indították el a Humorfesztivált.1970 és 1980 között a Mikroszkóp Színpad főrendezője, Komlós János váratlan halála után az igazgatója volt. Ezt a posztot 1985-ig töltötte be.A rádiós és a Mikroszkóp színpadnál eltöltött évek alatt többek között az alábbi előadók felfedezője-megalkotója volt: Hofi Géza, Markos-Nádas duó (Markos György és Nádas György szereplésével), Koós János táncdalénekes, akinek névadója is, mivel eredeti nevét ami Kupsa János volt. Több mutatása
12
éve