183
éve
Magyar kategória
182
éve
1844 – Meghalt Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
Művei közül nevét az 1801-től megjelent Himfy szerelmei című verses füzetei tették ismertté. Újszerű strófaszerkezetük révén a XIX. század eleji költészet kiemelkedő alkotásai. A sorozat legjobb darabja az A kesergő szerelem című első rész, amely lírai alkotás, de epikus váza van, s találóan "poétai románcnak" nevezték. A műben újszerű műfajt teremtett a dalciklust, melyben az énekek és dalok fölváltva ismétlődnek. Az énekek a cselekmény vázát adják, míg a dalok erre utaló vallomások. Regék a magyar előidőkből című verses elbeszélésgyűjteményében a nemesi életérzés és világkép válságait énekelte meg, szemléletében és stílusában az egyre inkább tért hódító romantikához közeledve. Műveit számos nyelvre lefordították. Pártfogolta a színjátszást. Jelentős szerepe volt az 1831-ben megnyílt balatonfüredi színház létrehozásában és vezetésében. Több mutatása
156
éve
1870 – Megszületett Boldog Batthyány-Strattmann László főnemes, szemorvos, a "szegények orvosa".
Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá. Több mutatása
149
éve
1877 – Megnyitották a budapesti Nyugati pályaudvart.
Nevét a vasúttársaságról kapta, nem elhelyezkedése és nem az innen induló vonatok úticélja alapján. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az épület azonban útban volt ezért lebontották. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Kormos István költő, író, műfordító (Vackor történetek).
Második felesége Rab Zsuzsa költőnő. József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977).
96
éve
1930 – Megszületett Dobos László szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus.
A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkára, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Csemadok elnöke, a Madách Könyvkiadó igazgatója volt. 1969. január 1-től 1970. április 28-ig, leváltásáig a Szlovák Szocialista Köztársaság tárca nélküli minisztere, 1989–1991-ig a Magyarok Világszövetsége társelnöke volt. Több mutatása
79
éve
48
éve
1978 – Magyarországon bevezették a személyi számot, mint azonosítót.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 8. számú törvényerejű rendeletének 6. §. (1) pontja szerint „az állami népességnyilvántartásban egységes személyi számot kell bevezetni”.A személyi szám tényleges magyarországi bevezetését a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978. október 28-án kiadott rendelete (a személyi szám, illetve a személyi lap kiadásáról és használatáról) írta elő, 1981-től pedig a születésianyakönyvekbe is kötelezően be kell jegyezni. Mivel a személyi igazolvány eredetileg nem tartalmazta a személyi számot, annak bevezetésekor külön kellett egy kis zöld számocskát beragasztani. A katonai igazolványba – mely a sorkatonai szolgálat idejére bevont személyit helyettesítette – szintén. Több mutatása
47
éve
1979 – Budapesten meghalt Csűrös Zoltán vegyész, Kossuth-díjas textilkémikus.
Csűrös Zoltán a budapesti Műegyetemen kitűnő minősítéssel szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. 1940-ig többféle státuszban dolgozott az egyetem Szerves Kémiai Intézetében, többek közt az újonnan létesített Textilkémiai tanszéken. Neki köszönhető, hogy az egyetemi szintű képzésben tanítani kezdték a műanyagokkal kapcsolatos tudnivalókat. Szorgalmazta a vegyészmérnökök szakági képzését is, és közreműködött a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanterveinek és oktatási programjának kialakításában. Kutatómunkáját elsősorban a katalizátorkutatás, a szénhidrátkémia és a polimerkémia területén végzett. 1953-ban kapott Kossuth-díjat. Több mutatása
188
éve