124
éve
Magyar kategória
117
éve
1909 – Megszületett Kemény Katalin író, művészettörténész, műfordító, Hamvas Béla író, felesége.
"Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (1947)" című könyvét Hamvas Bélával közösen írták.
80
éve
34
éve
1992 – Meghalt Berczeller Rezső Rudolf szobrászművész, akinek lebegő szobrai a Nemzeti Galéria kupolatermében láthatók.
Jellegzetes témái az ember és embertömegek (felvonulók, harcolók, táncolók stb.) mint gépek vagy szörnyetegek megjelenítése, valamint foglalkoztatta a testi szenvedés (akasztottak, kivégzettek, szülő nők, testi fogyatékosok) és a kataklizmák, katasztrófák, az Apokalipszis víziója. Nagyméretű alkotásait előbb fából készítette, majd többféle anyaggal kísérletezett, fémekkel és horganyzott hálóval dolgozott. Apokalipszis című munkája a Magyar Nemzeti Galéria kupolatermében felfüggesztve látható. Több mutatása
37
éve
32
éve
1994 – Pécs napja, annak emlékére, megszületett az egyetem alapítására feljogosító beleegyező oklevél.
V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg. Több mutatása
384
éve
1642 – Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
194
éve
1832 – Megszületett Veress Ferenc fényképész és szakíró, a magyar fotótörténet kiemelkedő alakja.
Veress Ferenc 1881-ben először próbálkozott színes fényképek előállítaísával, és 1884-ben már másolókeretben kielégítő levonatokat tudott készíteni színes diapozitívékről. Ő a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtője. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Útjára indította a Fényképészeti Lapok című folyóiratot, amely az első rendszeresen publikált magyar nyelvű fényképészeti szaklap volt. Felvételein Erdély nevezetes személyiségeit és tájait örökítette meg. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
Kövesligethy színképelemzéssel és csillagászati fényességméréssel foglalkozott. Alapvetőek a földrengésfészkek mélységének meghatározására vonatkozó munkái. 1906-ban megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. (Meghalt 1934.10.11) Több mutatása
154
éve