101
éve
Érdekes kategória
313
éve
1713 – Kihirdették a Pragmatica Sanctiót, amely a nőági örökösödést is elismerte a Habsburg-dinasztián belül.
VI. Károly Habsburg-házi német–római császár, III. Károly néven magyar király a Pragmatica Sanctiót 1713. április 19-én hirdette ki. A magyar rendek a Pragmatica Sanctio 1723-as megszavazásával elfogadták, hogy a Habsburg-ház leányágon is örökölheti a magyar trónt. Több mutatása
129
éve
25
éve
2001 – Újratemették az 1966-ban Freiburgban elhunyt Nobel-díjas, Copley-érmes magyar tudóst, Hevesy Györgyöt.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
55
éve
1971 – A szovjetek elsőként juttattak Föld körüli pályára űrállomást, amelyen tartósan ember tartózkodott.
Szaljut-1 nevet kapta az állomás. Állandó körpályán mozgott és Szojuz szállítórakétákkal tudták megközelíteni. A 21 tonnás, 4,15 méter legnagyobb átmérőjű, 16 méter hosszú egységekben 6 fő részére volt hely. A Szojuz-11 űrhajósai (Georgij Dobrovolszkij, Vlagyimir Volkov és Viktor Pacajev) több mint 3 hétig dolgoztak a fedélzetén.Az űrállomás 175 napig működött, 1971. október 11-én semmisült meg a légkörben. Több mutatása
169
éve
1857 – Megnyílt az alagút a budai Várhegy alatt.
Elsőként 1837-ben Novák Dániel mérnök javasolta Pest és Buda alagúttal való összekötését, az ő alagútja a Duna alatt ment volna, a londoni Temze alagút mintájára. Az alagút megépítése fontos volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából, Széchenyi 1842-ben javasolta megépítését a mai helyen. A terveket Clark Ádám készítette, Novák ötleteit is felhasználva. Az 1848-as forradalom majd szabadságharc miatt az építkezés csak 1853-ban kezdődött meg Clark Ádám vezetésével, és 1857-ben adták át a forgalomnak. Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizáló stílusban épült. Nyugati kapuja a háború alatt elpusztult, ezt 1949-ben újraépítették. Megnyitásától 1918-ig használatáért díjat kellett fizetni az áthaladóknak. Több mutatása
185
éve
1841 – Megjelent az első detektívtörténet, Edgar Allan Poe amerikai író, A Morgue utcai kettős gyilkosság című írása.
Az irodalomtörténet ezt a művet tartja az első detektívtörténetnek. A Graham's Magazine-ban jelent meg a novella.
135
éve
1891 – Megszületett Caresse Crosby, a modern melltartó feltalálója.
Lánynevén: Mary Phelps Jacob1914-ben kapta meg a szabadalmat modern melltartójára. Az újítása az volt, hogy “a mellek ketté választódjanak”. Előtte a fehérneműk kényelmetlenek voltak, halcsontot, acél rudakat tartalmaztak. Az új melltartó szövetből készült és követte viselőjének testfelépítését. Az I.világháború alatt a melltartó tervezés népszerűvé vált, amikor az amerikai kormány azt kérte, hogy a nők hagyják abba a fűzők vásárlását a fém megőrzésének érdekében. Szabadalmát a Warner Brothers Corset Company-nak adta el. Több mutatása
244
éve
1782 – Óvoda nap
Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének emlékére tartják ezen a napon az "óvoda napot". 1831. és 1836. között Svájcban tevékenykedett, különböző iskolákat alapított és részt vett a népiskolai tanárképzésben. Felismerte a jelentőségét az iskola előtti nevelésnek, amely a gyermekek tevékenységi hajlamát ösztönzi. 1837-ben létesítette kisgyermekek részére az első "Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet" a türingiai Blankenburgban, amelyeket 1840-től óvodáknak nevezett el. Több mutatása
100
éve