47
éve
Érdekes kategória
1722
éve
304 – Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napja
A római légióban, a Caecia erőd parancsnoka volt. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát.Sorsa azonban mégis hamar rosszra fordult. A keresztényüldözések idején, a lelkiismeretére hallgatva fellázadt a hatalom kegyetlenkedései ellen, és felvette a kereszténységet, vállalva ezzel a büntetést. Megkorbácsolták, követ kötöttek a nyakára, majd az Ems folyóba vetették. Mindez május 4-én történt. A legenda szerint holtteste fennakadt a folyó egyik szikláján, ahol egy sas őrizte, amíg egy keresztény asszony rá nem talált, és el nem temette.Flóriánt a katolikus egyház szentjei sorába emelte. Több mutatása
400
éve
1626 – Megvásárolták Manhattan szigetét az indiánoktól. 60 gulden volt a vételár.
Peter Minnewit, a holland Új-Németalföld gyarmat első kormányzója vette meg. Megalapította Új-Amszterdam (ma New York) városát.
371
éve
1655 – Megszületett Bartolomeo Cristofori olasz hangszerkészítő, akinek a zongora feltalálását tulajdonítják.
Christofori szülővárosában, Padovában már híres lant- és csemballóművész volt, amikor Ferdinando de Medici nagyherceg 1690 körül Firenzébe, az udvarába hívta, és ott a Mediciek hangszerkészítője, hangszergyűjteményük gondozója lett. A nagyherceg maga amatőr csembalójátékos volt, és többször hangot adott elégedetlenségének a hangszerrel kapcsolatban. Christofori hozzáfogott a hangszer tökéletesítéséhez, és 1709-ben megalkotta az új hangszert, amelynél a húrokat pengető fémlapocskákat kis kalapácsokra cserélte, s azokat billentyűkkel működtette. Ezzel a találmánnyal már nemcsak monoton hangok sorozatát, hanem változó intenzitású rezgéseket és gazdag hangszíneket lehetett kicsalni a hangszerből, amelyet "gravicembalo col piano e col forte"-nak (erős és lágy hangokkal ellátott csembalo) nevezett. A Christofori által készített hangszerek közül három maradt fenn. A legrégibb, amely 1720-ban készült, ma (2015-ben) is működő hangszer, jelenleg New Yorkban, a Metropolitan Museum of Art-ban látható. Több mutatása
532
éve
135
éve
1891 – Megnyílt New York-ban a Carnegie Hall, a világszerte ismert koncertterem.
Andrew Carnegie (1835-1919) amerikai acélkirály 1889-ben egy 2 millió dolláros telket vásárolt New York-ban, a 7. sugárút és az 57. utca sarkán, zeneművészeti központ felépítése céljából. Alíg két évvel később, 1891. május 5-én átadták és megnyitották a Carnegie Hall-t. Az ünnepi koncerten Pjotr Iljics Csajkovszkij kíváló orosz zeneszerző vezényelt. Az intézmény 1960-ban került a város tulajdonába, 1964-ben pedig nemzeti kultúrális örökséggé nyilvánították. Több mutatása
65
éve
1961 – Az első amerikai űrhajós, Alan Shepard Jr. haditengerész parancsnok kilépett a világűrbe.
Cape Canaveral-ből indult. Ez volt az első repülése a NASA programjának, amely során egy ember a Mercury űrhajó fedélzetén átlépte az úgynevezett Kármán-vonalat és eljutott a világűrbe. Freedom 7 néven is ismert a jármű, mivel a repülés során – az űrhajós választása alapján – ezt a rádió hívójelet használta a NASA. Több mutatása
114
éve
1912 – Megkezdődött az ötödik újkori Nyári Olimpia Stockholmban.
A Svédországban rendezett újkori Olimpia volt az első, amely igazán korszerű és újításokban gazdag volt, így az addigiak közül a legsikeresebb is lett. Stockholmban használtak először villanyárammal működő időmérőket is a versenyek során, és itt rendeztek először az Olimpián belül szellemi-művészeti versenyt is. 29 ország sportolói 13 sportágban, összesen 102 számban versenyeztek, a 2490 férfi résztvevő mellett itt már 57 sportolónő indult. Ezen az Olimpián történt, hogy maratoni futás közben hőguta miatt elhunyt az egyik portugál versenyző, ezután a NOB tiltása értelmében nem lehetett hosszútávú futóversenyeket rendezni a déli órákban. A 120 fős magyar delegáció az előző Olimpiához hasonlóan itt is három aranyérmet nyert. Csakúgy mint Londonban, Dr. Fuchs Jenő egyéniben és a kardvívócsapattal is a dobogó legfelső fokára állhatott, a harmadik magyar aranyat Stockholmban a hadipuskás versenyszámban Prokopp Sándor szerezte. Több mutatása
186
éve
1840 – Nagy-Britanniában kiadták a világ első bélyegeit.
Viktória királynő portréját ábrázoló fekete egypennys és kétpennys. Eddig a postaköltségeket a levél átvevője fizette, az értékbélyeg felragasztásával ezentúl a feladó rótta le a portót. Frederick Heath állította elő a bélyegeket mélynyomású metszetben. Benjamin Cheverton javasolta, hogy Viktória királynő képével lássák el a bélyegeket, mivel egy portré meghamisítását könnyebb felismerni. A bélyegek bevezetésének javaslata pedig Sir Rowland Hilltől, a későbbi postamestertől származott. A következő években több ország is kibocsátott bélyegeket: Bajorország, Poroszország, Szászország, Svájc több kantonja, Belgium, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mauritius. Az 1653-ban Párizsban használt levélhez rögzített papírszalagot - "Billet de post payé" -, tartják a bélyeg előfutárának. Több mutatása
15
éve