321
éve
Érdekes kategória
176
éve
1850 – Meghalt Marie Tussaud francia viaszöntő, a "Madame Tussaud panoptikuma" megalapítója.
Londonban 88 éves korában halt meg. A panoptikum 1835-ben Londonban nyílt meg. 1780-ban Párizsba utazott, hogy a királyi családot és az udvari nemességet viaszból megformázza, majd a forradalom után a győztes vezetők és a kivégzettek fejéről készített viaszöntvényeket. 1802-ben költözött Londonba, és korának, valamint a múlt neves és hírhedt személyiségeinek készítette el életnagyságú viaszszobrait, amelyeket a világhírű viaszfiguramúzeumában, a "Madame Tussaud panoptikumá"-ban állított ki. Több mutatása
114
éve
1912 – Először repült keresztül nő a La Manche-csatorna felett.
Harriet Quimby (1875.05.11 – 1912.07.01.) volt az első nő, aki amerikai repülő jogosítványt kapott. http://www.harrietquimby.org/
236
éve
1790 – Meghalt Benjamin Franklin, a villámhárító feltalálója, egyike a Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak.
Természetes intelligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. Több mutatása
1790. 04. 17. Meghalt Történelem Érdekes Tudomány Irodalom Alkotás
189
éve
1837 – Megszületett Hartfordban John Pierpont Morgan, Amerika mindeddig leggazdagabb bankára.
Az angol származású J.P. Morgan üzleti érzéke korán megmutatkozott, bankár apja ezért Németországba küldte egyetemre. Diploma után először apja cégénél intézte a kereskedelmi ügyeket, majd nemsokára a cég new york-i képviseletéhez került. Mivel mindig kockáztató, gátlástalan és célratörő módon intézte üzleti ügyeit, a vagyonnal együtt hamar tett szert hírnévre is. 1861-ben megalapította saját cégét, a Morgan-ház a Broadway és a Wall Street sarkán hamarosan egész Amerika pénzügyi központja lett, még ma is az egyik legjelentősebb bank. Korának szinte összes jelentős üzleti ügyében meghatározó szerepet játszott, köze volt például a General Electric és az acélgyártó United States Steel Company megalakulásához. 1895-ben az aranypiaci válságot az Egyesült Államok csak az ő közreműködésével tudta megúszni. Pedig Morgan nem is gazdagságra törekedett, csak egy hosszú távon sikeres vállalkozás létrehozására. Halála után nagyjából 110 millió dollár maradt utána, annak is nagy része festményekben. Több mutatása
152
éve
1874 – Bevezették az egységes (méter, kilogramm, liter) mértékrendszert.
Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a törvénycikket, amelyet 1876. 01. 01-jével vezettek be.
77
éve
1949 – Kaposváron megszületett Forró Tamás újságíró, műsorvezető, szerkesztő.
1973. óta a Rádió munkatársa. 1983-ig a "Krónika" Szolnok-Békés megyei tudósítójaként dolgozott, majd szerkesztő-riporter volt, 1989. óta főmunkatárs. A "Privát Profit" című üzleti lap alapító főszerkesztője, az angol nyelvű "H.E.R." című üzleti lap igazgatója és a lapokat kiadó Forka Kft. ügyvezetője. Szerkesztő-műsorvezetője a Nap-Tv "Napkelte" című műsorának. Havas Henrikkel közös írásai: A láger, Ki tudja merre?, Arad után, ki tudja merre... Több mutatása
65
éve
1961 – Elkezdődött Disznó-öböli incidens, amikor az USA szervezte kubai emigráns csoport inváziója elindult Kuba ellen.
A fegyvereseket megsemmisítették vagy foglyul ejtették. A Kennedy-adminisztráció első külpolitikai lépése egyértelmű baklövésnek bizonyult. Fidel Castro és a szovjetek diadalittasan jelentették be az "amerikai imperialisták" újabb kudarcát. Az akciót Kennedy az Eisenhower-kormányzattól örökölte. Kennedyt a CIA igazgatója győzte meg, hogy a partraszállás sikeres lehet, és - a titkosszolgálat becslése szerint - a kubaiak egyharmada azonnal a Castro-ellenes erők oldalára állna. Alapvető hibákat is elkövettek, mint például azt, hogy nem vették figyelembe a Nicaragua és Kuba közötti időeltolódást, így az akciót fedező harci gépek egyórás késéssel érkeztek a helyszínre. Több mutatása
71
éve
1955 – Meghalt Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus.
A XX. század fizikai gondolkodásának egyik legnagyobb hatású forradalmasítója. 1933-tól az USA-ban élt. Kiemelkedő szellemi alkotása, az általános relativitáselmélet (1916), amely kimondja az egymáshoz képest tetszés szerinti mozgást végző koordinátarendszerek egyenértékűségét a fizikai jelenségek leírása szempontjából és megadja a gravitáció új, geometriai elméletét. Több mutatása
366
éve