135
éve
Érdekes kategória
115
éve
1911 – Hamburgban megnyílt a Régi Elba-alagút, amely több mint 400 méter hosszan fut a kikötő alatt.
Németül: Alter Elbtunnel. Hamburg város Sankt Pauli nevű városrészét az Elba Norderelbe nevű folyóága alatt köti össze a steinwerderi kikötővel. A két csőből álló alagút 2003 óta műemléki védelem alá esik. Az északi parton álló, patinazöld tetejű fogadóépület Hamburg város egyik jelképe. A földfelszín alatt 24 méterrel és a folyómeder alatt 3 méterrel két, egymással párhuzamos alagút fut, tetejük az Elba átlagos dagály idei vízszintje alatt 12 méteres mélységben fekszik. Az alagútba nem lehet rámpákon át bejutni, a személyautókat és kisebb teherautókat liftrendszer szállítja. Az alagút falában halakat, rákokat és tengeri élőlényeket ábrázoló majolikatáblák láthatóak. Eleinte évente mintegy 20 millió rakodó- és hajógyári munkás kelt át, mára nagyjából fél millió ember közlekedik itt. Az alagút megnyitása óta a gyalogosok és a kerékpárosok ingyenesen kelhetnek át, a motoros gépjárművek hétköznapokon reggel 5:30 és 20:00 között 2 €-ért hajthatnak át az Elba alatt. 2000 óta minden évben megrendezik az ún. "Elba-Alagútmaratont", amely során 48 kört kell futni az alagúton át a két part között. Több mutatása
372
éve
190
éve
1836 – Megszületett Ferdinand Monoyer francia szemész, aki bevezette a "dioptria" fogalmát és a ma is használatos szemvizsgálati táblát.
Kidolgozta a Monoyer-diagramot, mellyel a mai napig a látásélességet vizsgálják.Az eredeti tábla két oldalán függőlegesen alulról felfelé olvasható a neve. Anyja elzászi volt, az apja francia katonaorvos . A Strasbourgi Egyetem orvostudományi karán orvosi fizikából tanársegédként végzett 1871-ben. 1872 és 1877 között a Nancy Egyetem orvostudományi karának szemészeti klinikáján volt igazgató. 1877-től 1909-ig a Lyoni Egyetem orvostudományi karának volt a professzora orvosi fizikából. Több mutatása
152
éve
1874 – Megszületett Howard Carter, angol felfedező, Tutankhamon szarkofágjának megtalálója.
A Királyok Völgyében, Egyiptomban találta.
161
éve
112
éve
1914 – Meghalt az amerikai Charles W. Post, aki a gabonapehelynek köszönhetően lett milliomos.
A folyton betegeskedő Charles Post 37 éves korában, dr. Kellogg szanatóriumában találkozott először a gyógyító hatású gabonakészítményekkel. Felépülése után megalapította egészségügyi vállalkozását, majd kikísérletezett egy gabonakávét. A Postum nevű termék rövid idő alatt rendkívül népszerű lett, Post pedig gazdag. Ehhez hozzájárultak hirdetései is, tehetősebb időszakában akár évi 1 millió dollárt is elköltött reklámokra. A Postum után pár évvel piacra dobott egy érzékeny gyomrúak által is fogyasztható, teljes kiőrlésű magokból készült süteményt és egy kukoricapelyhet. Az 1900-as évek elején az övé volt a világ legnagyobb élelmiszergyára, ahol 2500 munkás dolgozott. Alkalmazottait jól megfizette és olcsó bérlakásokat is építtetett számukra. Gabonakészítményein kívül Post híres volt esőcsináló-kísérletiről is. Egészséges ételei ellenére 59 éves korában Post bélbetegsége kiújult és depresszióval súlyosbodott, ezért 1914-ben főbe lőtte magát. 22 millió dollárját és cégét lánya örökölte. Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Vidal Sassoon, a világ legismertebb fodrásza.
1927. január 19-én született Londonban, 14 évesen fodrász segédként dolgozott, de első önálló szalonját 26 évesen nyitotta meg. Az 1960-as években új hajvágási és frizuraalkotási módszereivel lett ismert és népszerű. Egyszerű, elegáns, de nagyon kreatív és precíz vágást, merész átmeneteket és egyedi formákat használt. A megújult rövid haj, majd a bubifrizura hatalmas siker lett. Sassoon leghíresebb kliensei között olyan nevek szerepeltek, mint a derékig érő hajától egy merész vágással megszabaduló Mia Farrow, a hatvanas évek egyik szexszimbólumának számító Nancy Kwan színésznő és a csontsovány modell, Twiggy.Nem csak a vágásban hozott újat: ő volt az, aki a hajápolási termékek piacát milliárdos iparággá fejlesztette. 2012 május 9-én hyunyt el, 84 éves korában, Los Angeles-i otthonában. Több mutatása
130
éve
1896 – Budapesten megrendezték a legelső filmvetítést. A Lumiere-fivérek filmjén a budapesti milleneumi ünnepség részleteit lehetett látni.
A a Royal szállóban volt a vetítés, a műsor félórás, a belépőjegy ötven krajcár volt. A Lumière fivérek európai körútjuk során Budapestet is érintve, a helyszínen készítettek felvételeket a millenniumi ünnepségekről. Látható az Operaház, a Lánchíd és a millenniumi felvonulás. Érdekesség, hogy felvonulás felvételén Sziklai Zsigmond, az első magyar "mozgófényképész" kamerája véletlenül lehagyta (levágta) a felvételről Ferenc József király koronás fejét. A vetítésnek nagy sikere volt, a május 10-i első vetítés után majdnem egy évig volt látható a film naponta többször, és még ugyanabban az évben felbukkantak az első vándormozisok is a fővárosban. Több mutatása
40
éve