Ünnep kategória
66
éve
1960 – A Mali Köztársaság nemzeti ünnepe
A nyugat-afrikai terület a XIX. század végén lett francia gyarmat, majd 1920-tól Francia Szudán része lett. Az ország 1958-tól Szudáni Köztársaság néven a Francia Közösség tagja volt; 1959-60-ban Szudán és Szenegál létrehozta a Mali Föderációt, amely 1960 júniusában kivívta a függetlenséget, majd a szövetség kettészakadása után a szudáni rész 1960. szeptember 22-én kikiáltotta a Mali Köztársaságot. Több mutatása
94
éve
1932 – A Szaúd-Arábiai Köztársaság nemzeti ünnepe
Az ősi arab területen a XX. század elején alakult ki a sziúd - arábiai állam, amely az első világháború után jelentős területeket hódított meg és Ibn Szaud király uralma alatt egyesítette az Arab-félsziget központi területeit. Államjogilag ezt a központosított államot 1932.szeptember 23-án Sziúd-arábiai Királysággá nyilvánították. Több mutatása
980
éve
1046 – Szent Gellért ünnepe. Itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú.
Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt. Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio-Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio-sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a számkivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, "mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották". Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére 1083.07.26-án szentté avatták. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet-híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. Szent Gellért magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a város fölé, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzetsége a kereszt jegyében született, és annak oltalma alatt áll. Több mutatása
53
éve
1973 – Bissau-Guinea nemzeti ünnepe
A nyugat-afrikai területet a XV. században fedezték felportugál hajósok, de csak a XIX. században lett portugál gyarmat. Az 1956-ban alakult függetlenségi párt vezetésével megindult harc eredményeként a felszabadított területeken 1973. szeptember 12-én megalakult a Bissau-Guinea Köztársaság. A szeptember 24-én elfogadott alkotmány kimondta az ország függetlenségét és e napot nemzeti ünneppé nyilvánította. 1974. szeptember 10-én Portugália hivatalosan is elismerte volt gyarmata függetlenségét. Több mutatása
64
éve
1962 – A Jemeni Köztársaság nemzeti ünnepe
A XVII-XIX. századi török uralom után 1918-ban Jemen független királysággá alakult. Az északi területen a feudális államszervezetet, az egyházi hatalommal is rendelkező király uralmát 1962. szeptember 26-án hazafias tisztek egy csoportja megdöntötte, megkezdődött az antifeudális - antiimperialista forradalom: kikiáltották a Jemeni Arab Köztársaságot. Ennek hatására a 1963 októberében fegyveres felszabadító halború kezdődött a gyarmatosítás ellen. A harcok eredményeként 1967 novemberében a megszálló brit csapatok elhagyták az országot és kikiáltották az ország függetlenségét. 1970 végétől az álllam neve Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság volt. 1990-ben a két ország Jemeni Köztársaság néven egyesült. Több mutatása
46
éve
1980 – Az Idegenforgalom Világnapja
Az Idegenforgalmi Világszervezet határozata alapján 1980 óta évente megtartják világszerte az Idegenforgalmi Világnapot. Több mutatása
201
éve
1825 – A vasút születésnapja
Annak emlékére, hogy megnyílt az első vasúti pálya Angliában, Stockton és Darlington között. Több mutatása
1026
éve
1000 – Szent Mihály napja
Szent Mihály arkangyal ünnepe. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólója is, a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, kalauza, bírája. Az Utolsó Ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. Innen ered halottszállító saroglya Szent Mihály lova elnevezése. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt. A 18. sz. közepéig Szent Mihály napja hazánkban parancsolt ünnep volt. Ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. Szent Mihály napja a cselédfogadás egyik időpontja. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták neki: "No ennek is már Szent Mihály van". A gyergyói pásztorok pl. Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől. Göcsejben azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész éven dörögve pihentek a fellegek. Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél - Igen komoly telet ígér. Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartják a legalkalmasabbnak. Több mutatása
799
éve