Ma Miksa névnapja van

Ünnep kategória

58 éve

1968 – A Szváziföldi Királyság nemzeti ünnepe

Az 1899-1902 közötti búr háború után britek igazgatták az Afrika dél-nyugati részénfekvő országot, amely I907-ben brit védnökségi terület lett. A gyarmati hatalom1 950-ben vezette be az első reformokat, majd 1963-ban alkotmányt hirdetett ki. 1967-ben az ország belső önkormányzatot kapott, 1968. szeptember 6-án pedig alkotmányos monarchiaként elnyerte függetlenségét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 09. 06. Ünnep

204 éve

1822 – A Brazil Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe

A XVIII. század végén megindult forradalmi és függetlenségi mozgalmak eredményeként Brazília elszakadt Portugáliától: véget ért az 1530-ban kezdődött gyarmati uralom. Úgynevezett felülről jött forradalommal - kiáltották ki Brazíiliában a független monarchiát, és az ország alkotmányos császárság lett. Az első köztársaságot 1889. november 15-én kiáltották ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 09. 07. Ünnep

31 éve

1995 – (Grodziecki) Szent Menyhért lengyel, (Kőrösi) Szent Márk horvát és (Pongrácz) Szent István jezsuita papok és vértanúk napja

Grodziecki Menyhért, Kőrösi Márk és Pongrácz István Kassán szenvedett vértanúhalált Rákóczi György hajdúinak kezétől, akik megkínozták és kivégezték őket. X. Pius pápa 1905-ben engedélyezte tiszteletüket. Három és fél századdal később II. János Pál avatta szentté őket Kassán. Az 1584-ben született lengyel jezsuita pap, Grodziecki Menyhért 1619-ben halt vértanú halált. Menyhért lengyel volt, a sziléziai Czeszynben (Teschen) született. 1603-ban lett a Jézus Társaság tagja, Prágában tanult, 1614-ben lett a prágai Szt. Vencel - kollégium igazgatója. Kőrösi Márk 1588-ban született horvát származású jezsuita pap 1619-ben halt vértanú halált. Márk a horvátországi Kritevácon született, s szülőhelye nyomán nevezték Kőrösinek. Családi neve Stjepaniac lehetett. Kőrösi Márkot pappá szentelése után Pázmány Péter érsekprímás hívta meg a nagyszombati papneveldébe. Márkot a hajdúk megkínozták, majd lefejezték. Az 1582-ben Alvincen született jezsuita pap, Pongrácz István 1619-ben halt vértanúhalált. István az erdélyi Alvincen született az ősi magyar Pongrácz családban. A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, Brnóban (Brünn) lett novícius, Klagenfurtban, Laibachban és Grazban képezte magát, majd 1615-ben került a felvidéki Homonnára, a jezsuita kollégium tanáraként és hitszónokként. Kassán szenvedett vértanúhalált Rákóczi György hajdúinak kezétől társaival, Kőrösi Márkkal és Grodziecki Menyhérttel együtt. Kínzói, akik halottnak hitték, pöcegödörbe vetették, ahol csupán egy nappal később halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1995. 09. 07. Ünnep

61 éve

1965 – Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

Az UNESCO által Teheránban összehívott világkonrresszus úgy döntött, hogy e napot minden esztendőben az írástudatlanság elleni küzdelemnek (alfabetizálásnak) szenteli. A világkongresszus ráirányította a figyelmet az írástudatlanság felszámolására folytatott harc fontossága, hiszen az analfabétizmus akadálya lehet a gazdasági élet, a nemzeti kultúra fejlesztésének. A konferencia rövid és hosszabb lejáratú terveket dolgozott ki céljainak elérése érdekében. Több mutatása

Teljes esemény 0

1965. 09. 08. Ünnep

1426 éve

600 – Kisasszony vagy Kisboldogasszony napja

Az Egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli ilyenkor. Fecskehajtó kisasszony vagy fecske űző Boldogasszony napjának is hívják, mivel ilyenkor kezdenek gyülekezni - a fecskék vezetésével - a költöző madarak, mielőtt melegebb éghajlat felé indulnának. Dologtiltó nap - főleg a fonás a tilos - ezért sokfelé ilyenkor búcsút tartanak. Mostanáig kellett összeszedni a tavaszig is elálló tyúktojásokat. Most kell a Mihály napig elvetendő gabonát megszentelni. A vetésre szánt diót is ilyenkor szentelik. A nap virága a hunyor, aminek a gyökere gyógyító erejű. Több mutatása

Teljes esemény 0

600. 09. 08. Nő Ünnep

78 éve

1948 – A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe

1945. augusztus 15-én a szovjet hadsereg felszabadította Koreát a japán megszállás alól. Ezután - a szövetségesek határozatának megfelelően - a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok felügyelték a japán haderő lefegyverzését és kivonulását. Az ország egyesítését kimondó ENSZ - határozat alapján délen választásokat rendeztek, majd polgári köztársaság jött létre. Északon azonban - választások nélkül - 1948.szeptember 9-én kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 09. 09. Ünnep

35 éve

1991 – A Tádzsik Köztársaság nemzeti ünnepe

A tadzsikok az iráni népeknek a leszármazottai, az iszlám vallást a 7-8. században vették fel. Tadzsikisztán sokáig ütközőállamnak számított a nagy közép - ázsiai és iráni birodalmak között. Az ország északi részét 1868-ban elfoglalták az oroszok, a déli része pedig a buharai kánság fennhatósága alá került, mígnem az a terület is az oroszoké lett. A szovjet hatalom után előbb az Üzbég SZSZK része lett, majd 1929-ben létrehozták a Tadzsik SZSZK-t. A köztársaság 1991. szeptember 9-én nyilvánította ki függetlenségét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 09. 09. Ünnep

A magyar dal napja

Szeptember második vasárnapja. A magyar dal napját először a Sziget fesztivál minusz egyedik napján tartották. Az erre a napra szervezett rendezvényeken a pop- és rockzene mellett dzsessz-, népzenei, színházi, gyerek- és komolyzenei műsorok is megtalálhatók a programban. Több mutatása

Teljes esemény 0

09. 13. Ünnep Zene Magyar

205 éve

1821 – Costa Rica, Salvador, Nicaragua , Honduras és Guatemala nemzeti ünnepe

Costa Rica A közép-amerikai terület a XVI. század elején került spanyol befolyás alá, de csak 1560-70 között gyarmatosították. "Costa Rica" vagyis a Gazdag Part nevet 1540-ben kapta ez a terület. A dél-amerikai függetlenségi háború során az új spanyolországi alkirályság (Mexico), majd a hozzá tartozó országok, így Costa Rica is kivívták függetlenségüket. Salvador 1821-ben a függetlenségi háború eredményeként Salvador kivívta állami függetlenségét. Nicaraguai Köztársaság Az 1520-as évékben meghódított közép-amerikai területet a spanyolok 1570-hen a guatemalai főkapitánysághoz csatolták. Az első 1811-es eredménytelen felkelés után az 1821-es függetlenségi háború nyomán - a szomszédos országokkal együtt - kikiáltották Nicaragua függetlenségét. Hondurasi Köztársaság A közép-amerikai területen a XVI. század elején kezdődött a spanyol uralom, majd 1525-ben Hondurast spanyol tartománynak ismerték el. A XIX. század eleji spanyolellenes függetlenségi harc nyomán 1821. szeptember 15-én az ország kikiáltotta függetlenségét. Guatemalai Köztársaság A közép - amerikai területen az 1520-as években az indián őslakosságot a spanyolok leigázták; 1524-ben megalapították a mai fővárost, Guatemala várost. A spanyolellenes felszabadító mozgalom eredményeként az "őslakók kikiáltották" az ország függetlenségét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1821. 09. 15. Ünnep