1676
éve
Ünnep kategória
84
éve
1942 – Keresztes Szent Terézia Benedikta ünnepe, aki Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje.
Eredeti nevén Edith Stein, latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce. Zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, katolikus szent. 1942. augusztus 9-én halt meg Auswitzban. Több mutatása
Assisi Szent Klára ünnepe
Születési nevén: Chiara Offreduccio, Assisi, 1194. július 16. – 1253. augusztus 11. Itáliai apáca, Assisi Ferenc egyik korai követője, a róla elnevezett apácarend megalapítója. Ünnepe helyenként eltérő, augusztus 11. vagy augusztus 12. Több mutatása
50
éve
1976 – Balkezesek nemzetközi Napja
1976 óta világszerte augusztus 13-án ünneplik a Balkezesek Napját. Ezen a napon rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a balkezesek problémáira a jobbára jobbkezesekre tervezett világban. Szinte senki nem tekinthető tisztán bal vagy tisztán jobbkezesnek. Nagyjából a népesség 10%-át tartjuk balkezesnek, azokat az embereket, akik íráshoz, kézi munkákhoz elsősorban balkezüket használják. A balkezesek aránya ázsiában kisebb, ennek valószűnüleg vallási okokra visszavezethető tiltás az eredete. Több mutatása
74
éve
1952 – Barlangászok világnapja
Ezen a napon hunyt el balesetben Marcell Loubens barlangász. Emlékére e napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői.
1626
éve
400 – Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony: A Boldogságos Szűz Mária neve a katolikus magyarok ajkán, a Nagyasszony változata. A Nagyboldogasszony szóban a nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal. A Kisboldogasszony, Mária születésére és a kicsi Máriára. Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p. a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1951). Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben már az 5. sz. elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak v. elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. sz: a K-i egyh-ban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Ny-on a 7. sz-tól terjedt el, s a 8. sz-tól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955: oktávát csatoltak hozzá. 1950: az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát 2003: a Szeplőtelen Fogantatás (dec. 8.) napja mellett a másik kötelező Mária-ünnep. Forrás: Magyar Katolikus lexikon Több mutatása
943
éve
1083 – Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Több mutatása
35
éve
1991 – Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
81
éve
1945 – Eltörölték Szent István ünnepét, az "új kenyér ünnepe" néven újult meg.
Legősibb magyar nemzeti ünnepünket vallási és nemzeti tartalma miatt törölték el. A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
1026
éve