132
éve
Történelem kategória
407
éve
1619 – Bécsben 62 éves korában meghalt II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király).
Igyekezett megszilárdítani irodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
215
éve
211
éve
174
éve
1852 – Megjelent a rabszolgaság ellenes regény, a "Tamás bátya kunyhója". Hamarosan bestseller lett.
Harriet Beecher Stowe amerikai írónő regényének teljes címe: "Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban". Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet. Nemcsak a rabszolgatartás túlkapásairól szól a regény, hanem a rabszolgatartó déli államok önzéséről és az északi államok közömbösségéről is. A mű a személyükben jogtalan néger rabszolgák tipikus sorsát ábrázolja, akiket - tekintet nélkül a családi kötődésekre - eladhatnak. Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" című szociográfiai művét. Több mutatása
107
éve
1919 – Lemondott a Berinkey-kormány, mivel a Vix-jegyzékben foglalt követeléseket nem állt módjában teljesíteni.
Vix alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője Károlyi Mihálynak átnyújtotta a békekonferencia által kijelölt új demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A kormány válaszában kijelentette, hogy teljesíthetetlenek a követelések, melyek szerint az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonalat nyugati irányban, 40-50 km szélességben francia csapatok szállnák meg. Több mutatása
93
éve
127
éve
1899 – Először végeztek ki nőt villamosszékben a Sing Sing börtönben.
Az elítélt Martha M. Place mostohalányát ölte meg.
97
éve
1929 – Meghalt Ferdinand Foch francia katonai vezető, marsall, aki visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak.
Katonai tanulmányainak befejezése után a harcászat elméletét oktatta a Katonai Főiskolán, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913. augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit, sikereket ért el. 1917. májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918. márciusában a francia és angol vezetők megbízták a szövetséges hadseregek koordinálásával, később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka lett. 1918. nyarán a marnere-i és az amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban a németekkel szemben ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. Ezzel elérte életcélját: visszaszerezte Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli. Több mutatása
70
éve