40
éve
Történelem kategória
37
éve
1989 – Fonyódot várossá nyilvánították.
A települést már az 1500-as években készült térképek is jelezték "Fonod", illetve "Fanodt" formában.
569
éve
1457 – V. (Utószülött) László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát.
Hunyadi László a törökverő Hunyadi János fia volt. V. László főtanácsadója a vele rokonságban álló Cillei Ulrik volt, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Számos művészi alkotás őrzi Hunyadi László emlékét (Erkel Ferenc operája, Benczúr Gyula festménye, Arany János balladája). Több mutatása
505
éve
1521 – Magellán spanyol szolgálatban álló portugál tengerész felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol később a bennszülöttek megölték.
Teljes nevén: Fernao de Magalhaes Spanyolország megbízásából az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között megtalálta a délnyugati átjárót, és átment a később róla elnevezett 600 km hosszú tengerszoroson a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. Az első Föld körüli út végét - amely bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű - már nem érte meg, mert az őslakosokkal vívott harcban életét vesztette a Fülöp-szigeteken. Több mutatása
275
éve
1751 – Port Conway-ben megszületett James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.
Thomas Jefferson utódaként 1809. március 4-én iktatták be hivatalába, 1812. december 2-án ismét győztesen került ki az elnökválasztásból.
176
éve
1850 – Megjelent Nathaniel Hawthorne egyik leghíresebb regénye, "A skarlát betű".
A műben az egykor Angliából kivándorolt amerikai telepeseknek és utódaiknak életét idézte fel. "A skarlát betű" azt a társadalmi légkört tükrözi, amelyben a szentség és képmutatás, az erkölcs és az álszentség úgy keveredett, hogy a határt közöttük meg sem lehetett állapítani. A XVII. és XVIII. század Salemének világát eleveníti fel ebben a cselekménye szerint a szélsőséges emberi tulajdonságokat és szélsőséges helyzeteket érdekesen és mozgalmasan ábrázoló romantikus műben. A társadalmi helyzetek és a jellemek már a realizmus felé mutatnak, amely csak a XIX. század második felében vált irodalmi irányzattá. "A skarlát betű" egy házasságtörés regénye, amelyben elítélik a nagyon rokonszenves fiatalasszonyt, mert engedett az ösztöneinek. Megbélyegzik tüzes vassal, és a ruháin is hordania kell a vörös betűt. Ez a puritánok között akkoriban valóban egy büntetési forma volt. Hawthorne könyvében a korai amerikai társadalom riasztó életkörülményei jelentek meg egy teljes, szemléletes és hiteles körképben. Több mutatása
133
éve
1893 – Meghalt Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat képes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt. Több mutatása
91
éve
1935 – Hitler megszegve a versailles-i békeszerződés előírásait bejelentette az általános hadkötelezettség visszaállítását.
A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Több mutatása
31
éve
1995 – Az amerikai űrhajósok közül elsőként Norman Thagard látogatott el a Mir orosz űrállomásra.
1995. márciusa és 1998. júniusa között mintegy 1000 napot dolgoztak az amerikai űrhajósok az orosz űrállomáson. 1996. márciusától pedig két-két orosz űrhajós mellett állandóan dolgozott a Miren egy-egy amerikai asztronauta. Thagard, az első amerikai négy hónapig dolgozott a Miren, a rekorder pedig, több mint fél éves, 188 napos űrrepülésével Shanon Lucid volt 1996-ban. Ő kezdte meg a folyamatos amerikai jelenlétet a Miren. Az orosz űrállomáshoz kilencszer csatlakozott amerikai űrrepülőgép: az Atlantis hétszer, az Endeavour és a Discovery pedig egy-egy alkalommal. Több mutatása
26
éve