Október 13.
Ma Ede névnapja van

Történelem kategória

178 éve

1848 – A pesti nép követelésére a Nemzeti Színházban bemutatatták Katona József Bánk bánját.

A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Források a dráma megírásokhoz: - Történelmi források: Elsősorban Bonfini és Heltai Gáspár krónikáit használta; a valóságos személyek életének, cselekedeteinek megismeréséhez. - Szépirodalmi források: Csery: Ottó című regénye. - A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban Shakespeare, Schiller, és a Sturm und Drang drámaírói szolgáltak mintául. A dráma politikai mondandója: - nemzeti királyt az ország élére, - a jobbágykérdésben érdekegyeztetésre van szükség. A dráma értelmezési lehetőségei: A drámai bonyodalom: - egyértelmű, mert Bánk tette jogos elégtétel a nemzetet és a magánembert ért sérelmekért. - összetett, mert a közéleti és a magánéleti szál erősítheti, gyengítheti, sőt keresztezheti egymást. A dráma értelmezésénél Lessing tragédiatörténete a kiindulópont. E szerint a drámai hős a tragikai vétség elkövetésének és felismerésének következtében vállalja a bűnhődést. Ez hatott az értelmezőkre is. Bánk tragikai vétsége: - szeretett királyának feleségét ölte meg. - Gertrudis vétlen Melinda elcsábításában. Gyulai Pál értelmezése szerint Bánk tragikai vétsége a gyilkosság, tettét többszörös bűnnek tekintette, amiért kijár a drámai bűnhődés és a hősnek illő szánalom. Arany János is Bánk tragikai vétségéből indul ki, de szerinte Gertrudis is felelős a tragédia bekövetkezéséért. Sőtér István szerint Bánk bűnössége nem olyan egyértelmű, mivel tettét vállalja, és veszteségének kettős oka van. Élete értelmét, az emberek megbecsülését és Melindát is elvesztette. Vesztesége nem erkölcsi, hanem érzelmi. Barta János véleménye szerint Bánk a tragikai vétséget nem a királynéval, hanem Melindával szemben követte el. A dráma felépítése : A Bánk bán előversengésből (prologusból) és öt szakaszból (felvonásból) áll. A szakaszok felépítése: Az egyes szakaszok "in medias res" kezdődnek. A felvonások befejezése lezárja az adott eseménymenetet. A következő szakasz nyitánya nem közvetlen folytatás. A zárlatnak a késleltetés a funkciója. A szakaszok önálló egészet alkotnak, bennük a helyszín és az idő egysége határozza meg azt hogy, kik szerepelnek. A közéleti és a szerelmi szál kapcsolata: - 1. szakasz: a két szál összefonódik - 2. szakasz: inkább a közéleti szál a jellemző - 3. szakasz: a magánéleti szál kerül előtérbe - 4. szakasz: a közéleti szál dominál - 5. szakasz: a megoldás A drámai jellemek: A műben Arany János szerint a drámai jellemek három csoportra oszthatók: 1. Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Izidóra) 2. Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Petur, Mikhál és Simon bán) 3. Endre és köre (Solom, Myska) A drámai történést a szereplők állandó konfliktusai, ellentétei, küzdelmei viszik előre. Összeütközések az azonos csoportba tartozó szereplők között is vannak. Az állandó konfliktusok hátterében, állandó jellemeknek és egyértelmű indítékoknak kell lenni. Sok szereplőnek van uralkodó tulajdonsága. (pl.: Petur-indulatos, Ottó-gyáva, Biberach-cinikus, Melinda-ártatlan stb.) Gertrudis jelleme: - hatalomvágyó, hiú, cinikus - Gyulai szerint ártatlan - Sőtér szerint Gertrudis a világ gonoszságait képviseli anélkül, hogy ő maga gonosz lenne, vagy vétséget követne el Bánk ellen. Egyetlen bűne, hogy elfogult. Bánk jelleme: Az értelmezők többsége Bánk jellemének összetettségét, többértelműségét hangsúlyozza. Ez fakadhat Bánk viselkedésének kettősségéből: hol aktív, hol passzív résztvevője az események-nek. Az első szakasz zárlatában Gertrudisról kialakított vélemény egyértelműen elutasító. A zendülésről is egyértelmű a véleménye: békességet kell teremteni. Szándékait azonban nem tudjuk pontosan értelmezni, lehetséges magyarázatai vannak: - tisztázni a helyzetet - a számára legfontosabb dolgok (haza és család) beszennyeződtek, melyeket vérrel lehet csak megtisztítani. - puszta lélekként akar cselekedni ebben a helyzetben, szabadon a királyhoz és Melindához fűződő kötelékeitől. Ennek ellenére a későbbiekben nagyúrként, illetve Melinda férjeként cselekszik. Bánk bán jellemének összetettsége az érzékenység hősévé emelte őt, akiben emberbaráti, költői és politikusi vonások keverednek. Tiborc drámai szerepe: Tiborc jelleme kevésbé összetett, drámai funkciója ellenben annál inkább az. Urához, Bánkhoz patriarkális kapcsolat hűsége és bizalma fűzi: őszintén elmondja, amit gondol, egyedül tőle remél segítséget. A jobbágyélet kilátástalan nyomora lehetetlenné teszi, hogy becsületes maradjon. Megrendül hitében: sem a földi, sem a túlvilági igazságosztásban nem bízik már. Mégis becsületes marad, és megbízik Bánk igazságérzetében. S éppen ez ad rendkívüli nyomatékot szavainak: mekkora lehet az elkeseredés ott, ahol az is lázadóan beszél, aki nem lázadó. A dráma nyelvezete: A dráma nyelvének elsősorban a konfliktusokat, összeütközéseket kell tükröznie (emberi indulatokat). Nyelvi eszközök: - hasonlatok - metaforák - szónoki kifejező eszközök - jelképteremtés A szövegmondás gyors tempó és hangsúlyváltásai is feszültséget éreztetnek (pergő párbeszédek - hosszabb monológok). Több mutatása

Teljes esemény 0

1848. 03. 15. Történelem Alkotás Magyar

193 éve

1833 – Megszületett báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok.

A csehországi Josefstadtban született. 1905-ben Ferenc József nevezete ki a "darabontkormány" élére. 1851-ben végzett a bécsújhelyi katonai akadémián, ahol hadnaggyá avatták, majd 1852-ben főhadnagy lett. A Hadiiskola elvégzése után, 1857-től a vezérkarnál teljesített szolgálatot. 1859-től kapitányként az olasz-francia-piemonti háborúban vett részt, ahol a solferinói ütközetben kitüntette magát, 1860-ban kamarási méltóságot kapott, 1862-ben osztrák bárói rangra emelték. 1864-ben a Dánia elleni háborúban harcolt, 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, 1868-tól alezredes és a 32. gyalogezred, majd a 72. tartalékos ezred parancsnoka volt. 1872-ben került át a magyar honvédséghez ezredes dandárparancsnokként. 1872-től honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1884. októberétől honvédelmi miniszter volt, 1885-ben a főrendiház tagjává választották. 1875-ben elnyerte a magyar báróságot és vezérőrnaggyá léptették elő, 1884-ben altábornagy, 1887-ben a szegedi gyalogezred parancsnoka, 1890-től táborszernagy lett (1908-ban minősítették át gyalogsági tábornokká). 1887-ben kormánypárti programmal Budapest I. választókerületében képviselői mandátumot szerzett, amelyet az 1892. évi választásokon az ellenzék sikeresen megtámadott, így ismét a főrendiház tagja lett. Honvédelmi minisztersége idején rövidebb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1896-tól 1906-ig Temesvárt képviselte az országgyűlésben kormánypárti programmal. Mivel személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bizalmát élvezte. A haderő állandó vitája miatt 19 év után, 1903. júniusában távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről. 1904. októberében a magyar darabont testőrség kapitányává nevezte ki a király. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új parlamenti többségből jelölt ki miniszterelnököt. Célja az volt, hogy megtörje a nemzeti koalíció ellenállását, és ezzel a feladattal Fejérváry Géza bárót bízta meg, akit június 18-án nevezett ki miniszterelnökké. Betöltötte a király személye körüli és 1906. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is. Az ellenzék hajthatatlansága miatt 1905. 09. 12-én lemondott és ügyvezetőként maradt hivatalban. Azonban Ferenc József nem engedett és október 16-án ismét kinevezte. Ekkor már felhagyott az udvar és az új parlamenti többség közötti közvetítéssel, hatalmi bázisának megteremtésére törekedett. Október 30-i értekezletén a Szabadelvű Párt kormányának programját ellenezte, valamint elutasította hatalmi törekvéseit. "Nemzeti ellenállás" bontakozott ki, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak létre. Az ellenzék végül feladta eredeti programját és Fejérváry Géza közvetítésével kiegyezett az udvarral, 1906. 04. 08-án, a "darabontkormány" elnökének lemondásával végre hatalomra jutott. Fejérváry ismét a darabont testőrség kapitánya lett, majd 1912. decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. 1859-től a Mária Terézia katonai rend lovagja (1909-ben a gyémántokat is megkapta hozzá), 1896-tól kancellárja volt. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1901-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1833. 03. 15. Született Történelem Magyar

166 éve

1860 – Budapesten nagyszabású diáktüntetés volt a Habsburg önkényuralom ellen.

A katonaság a tüntetők közé lövetett. Halálos lövés érte Forinyák Géza jogászhallgatót. Alig pár száz fő próbált gyászmisét mondatni az 1848-49-es mártírok emlékére. Nem engedték be őket egyik templomba sem, majd a temetőbe sem. Egy nemzeti színű szalaggal díszített koszorút dobtak át a kerítésen, ezután a katonák belelőttek a tömegbe. A három sérültet letartóztatták. Forinyák Gézának szétlőtték a térdét. A Rókus kórházba vitték, de mire odaértek vele már annyira kivérzett, hogy 1860 április 2.-án három hét agónia után elhunyt. 1860 április 4.-én temették a Kerepesi úti temetőbe. A temetésre a város minden rétegéből érkeztek gyászolók. A résztvevők száma csaknem elérte a 60 000-et, ami az akkori város lakosságának a negyedét tette ki. A nagy számú néma tüntető is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ferenc József kiadja az októberi diplomát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1860. 03. 15. Meghalt Történelem Magyar

136 éve

1890 – Gróf Szapáry Gyulát választotta a kormányzó Szabadelvű Párt Magyarország miniszterelnökének.

Tisztséget 1892. 11. 19-ig töltötte be. 1855-ben fejezte be jogi tanulmányait a pesti tudományegyetemen. Politikai pályafutását 1856-ban Külső-Szolnok vármegyében kezdte, megalapította a vármegye gazdasági egyesületét, amelynek elnöke volt 1867-ig. 1860-ban Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjaként a szolnoki választókerület országgyűlési képviselőjévé választották, majd 1865-ben újraválasztották. 1867-től 1869-ig Heves vármegye főispáni helytartója, 1868-69-ben királyi biztos, 1869-70-ben belügyminisztériumi tanácsos volt. 1870-ben kinevezték közmunka- és közlekedésügyi államtitkárrá, de erről a tisztségéről 1871-ben lemondott. Kormánypárti programjával a galgóci, később az abádi választókerület képviselője volt. 1873. máciustól 1875. márciusáig belügyminiszteri tisztséget töltött be, 1875-től 1889-ig elnöke volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1878. december és 1890. március között, hosszabb-rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügy-, a közmunka- és közlekedésügyi, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd a földművelésügyi miniszteri tisztséget. A Szabadelvű Párt centrumához tartozott, távol tartotta magát a pártpolitikától. Tisza Kálmán távozása után választották miniszterelnökké, és a belügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. A konzervativizmus jellemezte, amely kormánya vezető minisztereinek liberális reformjaival egyre nehezebben volt összeegyeztethető. A problémák megoldására alkalmatlan volt. Az egyházpolitikai javaslatok miatt 1894-ben kilépett a Szabadelvű Pártból is, a főrendiház tagja lett. 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben a magyar delegáció elnöke volt, 1900-tól a tárnokmesteri méltóságot töltötte be, 1904-ben a Hitelbank elnökévé választották. 1881-ben az Aranygyapjas-rendet, majd a Szent István-rend nagykeresztjét és a francia becsületrendet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1890. 03. 15. Történelem Magyar

109 éve

1917 – Az oroszországi februári forradalom hatására leköszönt II. Miklós cár.

Petrográdban, a Putyilov-gyári munkások február végi sztrájkjából bontakozott ki a forradalmi fordulat. Az ott állomásozó helyőrségek március 12-én (oroszországi időszámítás szerint február 27-én) csatlakoztak a sztrájkolókhoz. Munkás- és katonatanácsok (szovjetek) alakultak, amelyekben többségben voltak a mensevikek és a szociálforradalmárok. A cár által elnapolt Duma (népképviseleti testület) egy ideiglenes végrehajtó bizottságot alakított, amely átvette a kormányügyek vezetését, majd március 15-én kikiáltotta az új nagypolgári-liberális ideiglenes kormányt Georgij Lvov herceg vezetésével. A polgári ellenzék, a munkások és parasztok februári forradalma megdöntötte a cári rezsimet. A tábornoki kar nyomására II. Miklós, Oroszország cárja lemondott. A februári forradalom kiváltó oka a cári birodalomnak az I. világháborúban 1915. óta elszenvedett katonai veresége, és a katasztrofális gazdasági helyzet nyomán létrejött éhínség volt. 1916. óta mindenütt sztrájkok és tüntetések törtek ki Oroszországban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1917. 03. 15. Történelem